Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Nagymihályi István: Az új olasz selejtezési szabályok / 45–57. o.

OLASZ SELEJTEZÉSI SZABÁLYOK 41 is kötelesek ezentúl az Állami Főfelügyelőségnek rendelkezésére bocsátani, A megtérítendő árat ez esetben az Állami Főfelügyelőség és az érdekelt autonómia közösen állapítja meg. Ez általános, mintegy bevezető rendelet után a miniszterelnök 1935. nov. 19-én további rendeleteket bocsátott ki a miniszterekhez, a nemzeti fascísta párt főtitkárához,

7 a prefektusokhoz

8 és Nápoly fő-kormánybiztosához

9 A miniszterelnök ugyanis bizonyságot nyert róla, hogy sok közigazgatási szerv nem selejtezi ki azokat az iratokat és használaton kívüli nyomtatványokat, melyek megőrzése többé nem szükséges. Hatalmas papírtömegről van szó — mondja a rendelet —, amely a jelen pillanatban tekintélyes nyers anyagot nyújt a papírmalmok (papírgyárak) számára ugyanannyi új papír előállítására. Felhívja tehát különös figyelmüket a központi és kerületi közigazgatás, valamint az alájuk rendelt szervek levéltáraiban és irattáraiban fekvő szükségtelen iratok, nyomtatványok és közlemények stb. azonnali és szigorú kiselejtezésének elrendelésére. A selejtezés az 1911. okt. 2-án kelt 1163, sz. kir, rendelettel jóváhagyott és az 1933. aug. 31-én kelt 1313. sz. kir, rendelettel módosított állami levéltári szabályzat 69. (provinciák) és a községek önkormányzattal bíró testületek, de területeik egyszersmind az állam saját közvetlen helyi igazgatásának kerületei is, A helyi igazgatás e két ágának elválasztása a középső fokon, vagyis a provinciákban tökéletes, és külön szervek felállításában nyilvánul (prefektúrák, élükön a prefektusokkal, mint az állami helyi közigazgatás szervei, — az önkormányzati igazgatást pedig a provincia szervei, a rektorátus és a provinciai elnök látják el); alsófokon, vagyis a községeknél azonban az elválasztás nem ilyen éles, mert ott a podesta egyrészt az állami közigazgatás legalsóbbfokú tisztviselője, de másrészt a község vezető tisztviselője is, (Lásd: Szöllőssy Zoltán, Az olasz helyi közigazgatás. Közigazgatástudomány, Budapest, 1938. I. évf. 2. szám. 115—118. 1) 7 A nemzeti fascista párt főtitkárát a király nevezi ki; rang"ban egyenlő a miniszterekkel. A párt alkalmazottai közhivatalnoki jogokkal vannak felruházva. (Lásd: Zeley István, Olaszország közigazgatási reformja a világháború után és a színdikális-korporatív rend. Budapest. 1936. 57. és 58. 1.) 8 A prefektus az állam legmagasabb rangú hatósága a provincia területén. Jelenleg 90 provincia van Olaszországban. (Lásd: Szöllössy i. m. 117, és 134, 1.) 9 Nápolynak és a nápolyi provinciának az 1925. évi augusztus 18-i törvény szerint közigazgatásilag sajátos helyzete van; kormánybiztosságot képez, melynek különös gazdasági és szociális feladatai vannak; élén a főkormánybiztos áll, (Lásd: Zeley i, m. 35. 1.)