Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Varga Endre: A proveniencia elve / 14–44. o.

A PROVENIENCIA ELVE 43. lyességébe vetett hit gyengülésere vezetendő vissza, hanem csupán a belőle következő, még tisztázatlan kérdésekben leli magyarázatát. Bizonyos problémák ugyanis kétségtelenül a regisztratúra-elvvel kapcsolatban is vannak. A levéltárakba bekerülő anyagok sokféle, egy-egy szerv állagán belől is többször változó s gyakran nem a legtökéletesebb irattári rendszere a nagy gyűjtőié véltárak anyagában való eligazodást tagadhatatlanul erősen akadályozza. (Magától értetődően itt elsősorban nem a magyar levéltári viszonyokra gondolunk, hanem egyes külföldi mammut-levéltárakra, pl. anémet Reichsarchivra, ahol sok ezer különböző hatóság produktuma, sok ezer levéltári test őriztetik egy intézmény keretében),

03 E nehézségeken azonban, véleményünk szerint, nem a javasolt átrendezéssel lehetne segíteni — hiszen új rendszerbe való átcsoportosítás többnyire csak kisebb terjedelmű levéltári testekkel szemben volna lehetséges, melyek anyaga eredeti állapotában is áttekinthető, a modern hatóságok által termelt hatalmas irattömegek átrendezésére viszont a szükséges munkaerő általában amúgy sem áll rendelkezésre — hanem a hatóságok (intézmények, üzemek, vállalatok stb.) irattári rendszereinek tökéletesítésével. Az élő irattárak rendszereinek javítása, azonos szervek irattári rendszereinek uniformizálása, a majdani" levéltári kezelés és tudományos kutatás szempontjaínak már a regisztratúrákban való érvényesítése volna az az út, mely szerintünk a kérdés megoldásához vezetne,

64 Az élőirattárakat kellene előre összhangba hozni a levéltárakkal, ahogy arra egyes országokban már valóban különböző törekvések tapasztalhatók

65 s ahová Winter fejtegetései szintén konkludálni látszanak. 63 A Reichsarchiv őrzi pl. a többek között a világháborús német: hadsereg gigászi organizációjának s az utánpótlást és a mögöttes országrész ellátását intéző számtalan szervnek már magában véve is sok-sok ezer levéltári testet jelentő irattárait, Ld, Rogge, Helmuth: Da® Reichsarchiv, Arch. Zeitschr. III. 2. (1925.) 119—133, 1. 64 V. ö, Gárdonyi í. h, 254—263, 1,; Pleidell Ambrus és Herzog József: Reformtörekvések az iratkezelés terén, Lev. Közi, VII. (1929.) 36-, 38^4, I.; Winter i. h. 142., 145—147. hasáb. A szóbanr forgó kérdés különben már az említett 1910, évi brüsszeli levéltári és könyvtári kongresszuson is megvitattatott, Ld, Áldásy i, h. 307— 310. 1. 65 láy pl- Franciaországban a département-ok és községek levéltárainak rendezésére vonatkozólag kiadott utasítások nemcsak a régi, a tulaj donképeni levéltári anyaggal szemben alkalmazandó cadre de classement-t írják elő, de egyúttal —amahhoz igen hasonló