Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - SZEMLE - Kossányi Béla: Az Országos Levéltár 1937-ben / 357–362. o.

SZEMLE 359 gyűjtemény folytatólagos rendezéséről és leltározásáról is, — Az év második felében több tisztviselő munkáját vette igénybe a m, kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1896—1915. évi iratainak átvétele s ezeknek az Országos Levéltárban való elhelyezése. Az Országos Levéltár közigazgatási természetű tevékenységéről, valamint a tisztviselőknek az intézetben dolgozó kutatók munkájával kapcsolatos teendőiről az alábbi statisztikai adatok adhatnak, ha nem is részletes, de legalább mégis némi általános tájékoztatást. Az Országos Levéltár 1937, évi ügyiratainak száma 1330 volt. Az intézet kebelében alakított Nemességvizsgáló Hivatal 345 esetben adott nemességigazolási ügyben írásbeli szakvéleményt s naponta átlag 26 esetben feleknek szóbeli felvilágosítást. Tudományos és részben családtörténeti kutatóknak 220 új kutatási témára adatott ki engedély. A nyilvános kutatóteremben 279 munkanap alatt 4789 esetben dolgozott 293 kutató, s részükre 2515 darab kérőlapra adatott kí iratanyag az Országos Levéltárban elhelyezett különböző levéltárakból és gyűjteményekből. Az Országos Levéltár működésére vonatkozó, előbbi rövid tájékoztatás után áttérve az intézet iratanyagának 1937. évi gyarapodásáról szóló beszámolóra, mint örvendetes jelenséget kell megállapítani, hogy az a múlt év folyamán a szokottnál nagyobb méreteket ért el. Az Országos Levéltárban egyesített két levéltár közül a legnagyobb gyarapodás az ide beszállított iratok mennyiségét tekintve a Kormányhatósági Levéltár anyagában következett be, A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium irattári helyiségeiben — ezek kényszerű átépítése következtében — beállott nagyfokú helyhiány miatt ugyanis az Országos Levéltár további megőrzés végett átvette e minisztérium 1896—1915. évi iratait, még pedig úgy az elnöki, mint az' általános irattárat. Az Országos Levéltár szervezetébe tartozó másik levéltár, a Magyar Nemzeti Múzeumi Levéltár a szóbanforgó idő alatt is elsősorban családi levéltárakkal gyarapodott. Ezek között —terjedelmét tekintve — legjelentősebb a Metternich-Sándor Klementina hercegnő által letétbe helyezett herceg MetternichSándor családi levéltár. E levéltár régebbi része, mely közel negyedfélszáz középkori oklevelet tartalmaz, magában foglalja a Réchény, Bajnai Both és a Nebojszai Balogh-, illetve a XVIII. századtól kezdve utóbbi jogutódjának, a Szlavníczai Sándor családnak levéltárát. Utóbbiban külön is ki kell emelnünk az európai viszonylatban is nagy szerepet játszó gróf Sándor Móric értékes levelezését, Gróf Sándor Móric halála után vagyona leánya és ennek férje, herceg Metternich Richárd utódaira szállván, a XIX. század közepétől kezdve e levéltár a herceg Metterních-Sándor család nagyrészt gazdasági vonatkozású iratait őrzi. A letét, illetve ajándék útján bekerült családi levéltárak