Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - SZEMLE - Komoróczy György: A belga állami levéltárak munkája / 341–345. o.

344 SZEMLE viselők vezetése alatt dolgozó osztályok mellett természetesen különálló fényképészeti laboratórium és restaurációs műhely van, ez utóbbiban egy levéltárnok irányítása alatt három ú. n. „restaurateur" működik. A belga levéltárakban dolgozó összes tisztviselők személyi adatait, tudományos és levéltári munkásságát részletesen feltünteti a fenti kiadvány. Magának a levéltárnak kifelé is jelentkező munkájára jellemző, hogy 1930 és 1936 között kilenc önálló művet adott ki, közöttük két leltárt, hosszú bevezetéssel, egy 820 lap terjedelmű könyvet a belga levéltárügy 1919— 1930, évek közötti fejlődéséről, és egy tudományos kiadványt II, Fülöp spanyol király Belgiumra vonatkozó levelezéséből. Ezek is jellemző megvilágítást vetnek a belga levéltárak nagyvonalú munkásságára. Érdekes statisztikát közöl a kiadvány az egyes belga állami levéltárak kutatóiról; a vidéki levéltárakat figyelmen kívül hagyva, csak a brüsszeli központi állami levéltárban folyó kutatói munkát mutatjuk be, A kiadványban felölelt korszak két határán: 1930-ban 326 kutató 3859 kérőlapot nyújtott be, 1936-ban pedig 406 volt a kutatók és 4438 a benyújtott kérőlapok száma, A fenti kutatók közül a történettudomány köréből választotta tárgyát 214 illetve 291 személy. Hívatásos genealógus volt 98 illetve 100, Magánkutatást folytatott 14 illetve 15 személy. Magánkutatás fogalmába sorozza a belga levéltártudomány az olyan természetű kutatásokat, amelyek nem tudományos célkitűzésekkel igyekeznek öszszeállítani pl, egyes családok birtokaínak történetét, vagy egyes személyek életrajzi adatait stb, A kutatás méreteire jellemző az is, hogy míg 1930-ban a kutatók által igénybevett íratok száma 16,962 volt, addig ez 1936-ban 28.365-re emelkedett. A levéltár más intézményeknek 38 illetve 51 esetben kölcsönzött ki levéltári anyagot, A fényképészeti laboratórium felállítása óta a kézzel írt hivatalos másolatok nagymértékben megcsökkentek s a fényképmásolatok száma erősen emelkedett. Míg ugyanis 1930-ban a levéltár 482 hitelesített másolatot adott ki, 1936-ban már csak 414-et, Ezzel szemben 1930-ban 383 fényképmásolatot hitelesített, 1936-ban pedíg ez a szám 1325-re szökött fel, A brüsszeli levéltár pecsétekről is ad ki lenyomatot s ezt 1930-ban 230 ízben, 1936-ban pedig 282 alkalommal tette. De nemcsak a levéltár munkájáról számol be az előttünk fekvő kiadvány, hanem nagyon használható felsorolást ad a levéltár anyaga alapján írt tudományos munkákról, nem hagyva ki a folyóiratokban megjelent kisebb tanulmányokat sem. Ezzel a történelmi tudományok csaknem teljes könyvszemléjét nyújtja, mert hiszen levéltári anyagot csaknem minden valamirevaló tudományos munka igyekszik felhasználni, A felsorolás tárgyi csoportosítás szerint történik, külön-külön sorolja föl a diplomatika, a levéltártudomány, könyvtárügy, életrajz, egyetemes- és résztörténet körébe tartozó könyveket s utóbbinál részletezi Belgium történetét korok, majd tartományok szerint,