Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - SZEMLE - Kossányi Béla: Felszabadult levéltárak Kassától Beregszászig / 330–338. o.

SZEMLE 333 Bereg megye levéltára, melynek anyaga a XVII. századig nyúlik vissza, első szisztematikus rendjét — a magyarországi törvényhatósági levéltárakhoz hasonlóan — a II. József idejében végrehajtott, illetőleg a XIX. század első felében tovább folytatott rendezések során kapta. Ez a rend azonban a múlt század utolsó évtizedeiben több ízben újra kezdett helytelen rendezések és a levéltár férőhelyének elégtelensége címén eszközölt kíméletlen selejtezések következtében teljesen elromboltatott. A selejtezés után fennmaradt anyagból, az eredeti sorozatok és alcsoportok megszűntetésével, egyetlen egységes sorozat alakíttatott „Regestrata" címmel, melyhez, minthogy a régi segédkönyvek használhatatlanokká váltak és kíselejteztettek, új segédkönyvek is készültek. E „Regestrata" c. iratsorozat, a közgyűlési jegyzőkönyvek sorozata, valamint a levéltárba a XIX. század közepe óta bekerült iratanyag (a különböző megyei hatóságok illetőleg szervek irattárai) az államfordulatíg a beregszászi vármegyeház földszintjén több helyiségben voltak elhelyezve. A csehszlovák uralom a levéltári férőhelyeknek csaknem felét elvonta s az anyag a megmaradt helyiségekben zsufoltatott össze. E kedvezőtlen állapot még súlyosabbá vált az 1923. évi tűzvész következtében. A tűz elpusztította a vármegyeház tetőzetét s nagy károkat okozott az irattárban elhelyezett anyagban: az 1905— 1912, évi alispáni közigazgatási és közigazgatási bízottsági íratok teljesen megsemmisültek. A katasztrófa után a vármegyei irattár megmaradt részét garmadába hányva, ugyancsak a levéltár helyiségeibe szállították be. A tarthatatlan helyzeten ekkor selejtezéssel próbáltak segíteni, aminek során pl, az összes szolgabíróságí iratok megsemmisíttettek. A levéltár anyagának további meghiányosítását jelentette az összes anyakönyvi másodpéldányok s az u. n, vízikönyvek és vízjogi íratok elszállítása, melyek a már említett ungvári országos anyakönyvi levéltárnak, illetőleg az Országos Hivatal vízjogi osztálya levéltárának adattak át. A megye levéltára közvetlenül a csehszlovák uralom megszűnése előtt még egy nagy megcsonkulást szenvedett. A komáromi tárgyalások megszakítása és a bécsi döntés közötti napokban a beregszászi vármegyeházán megjelent az ungvári Országos Hivatal két tisztviselője. Ezek a Hivatal parancsára hivatkozva — azzal az ürüggyel, hogy a levéltár őrétől, Tar Zoltán közigazgatási főbiztostól betegsége miatt a kulcsokat megszerezni nem tudták — a levéltár ajtaját feltörették s a levéltár egész régi anyagát (az említett „Regestrata" iratsorozatot, valamint a közgyűlési jegyzőkönyveket) nagysietve teherautóra rakták s Ungvárra az Országos Hivatal palotájába elszállították. Tették ezt nyilvánvalóan abban a reményben, hogy e város határkiígazítás esetén is csehszlovák területen fog maradni, A levéltárnak ez a része Ungvárnak a csehszlovák hatóságok által tőrtént kiürítésekor ugyanott visszamaradt.