Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - SZEMLE - Jánossy Dénes: Felszabadult levéltárak Somorjától Ipolyságig / 323–330. o.

326 SZEMLE 1744-től kezdve igen hiányosan maradtak fenn. Gazdaság-,, illetve művelődéstörténeti szempontból figyelemreméltóak a városi céheknek hiányos iratai, Léva város levéltára ugyanarra a sorsa jutott, mint Komáromé, Míg a múlt század 80-as éveiben a város számadási iratai 1636-tól, a közigazgatási iratok pedig 1714-től kezdve voltak meg, addig a levéltár ma már csak egy szekrényre valóanyagra zsugorodott össze, mely túlnyomórészt a XIX, századból származik. Az elmúlt század irataiból azonban jutott a városháza padlására, valamint a város tulajdonát képező szeszfőzde raktárába is, amelyeknek nagy részét azonban a városi hivatal kapusa a cseh-szlovák uralom idején csomagoló papírnak adta el. Ezidőszerínt csak összefüggésükben megbolygatott maradékiratok vannak még a városháza padlásán, amelyek sürgős megmentésre várnak, A levéltár rendezett része ma 1892-től kezdődik, de megőrzésre alkalmatlan helyen, a padláson őriztetik, A pusztulásnak ugyanezt a sivár képét nyerjük Érsekújvárt is, ahol a városi levéltárat a cseh-szlovák uralom első éveiben régi helyiségeiből eltávolították, hogy az anyakönyvi hivatalt megfelelően elhelyezhessék, Ezzel kezdődött el aztán az anyag szétszóródása, melynek ma már csak töredékei maradtak fenn. Míg a városi iratok a világháború előtt a XVIII, század elejétől, a jegyzőkönyvek pedig 1687-től kezdve voltak meg, addig ma a város kiváltság- és vásárszabadalmi levelein kívül csak a XIX, század elejétől kezdve őriztetnek még egyes töredékek a városháza udvarán levő ú, n, lomtárban, mely elnevezéséhez híven a hivatali helyiségekben nem használt berendezési tárgyak befogadására szolgál, A XVIII, századi íratok — már ami még megmaradt belőlük — nemkevésbbé a különböző proveníenciájú XIX, századi városi iratok a padláson szétszórva, és időjárástól megviselve találhatók fel és sürgős rendezésre várnak. Ezen nagyrészt már jóvátehetetlen pusztulás után némi vigaszul szolgálnak a Csallóköz községeiben tapasztalható állapotok, ahol számos helyen még mindig gondosan őrzik eredeti kiváltság- és vásárszabadalmí leveleiket, illetve a régi jogaik igazolására szolgáló határjárásokat és egyéb irataikat. Újabb, XIX, századi községi iratok maradványaira csak a legritkább esetben akadunk, mert a községekre nézve megállapított selejtezési utasítás értelmében azokat a jegyzőkönyvek és pénztári könyvek kivételével tíz évenként megsemmisítették. Külön figyelmet érdemel a komáromi járásban levő Guta nagyközség régi levéltára, mely Kún László által a község részére 1278-ban kiadott privilegiálís levél XVIII, századi másolatával kezdődik és a község régi jogait igazoló mintegy 32 darab oklevelet foglalja magában, A község még 1836-ban készíttette el régi iratainak elenchusát, melyről úgy intézkedett.