Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - IRODALOM - Kiss Ernő: Gerő József: A M. Kir. Belügyminiszter által igazolt nemesek 1867–1937. Budapest, 1938. / 308–310. o.

308 IRODALOM postumus műveinek sajtó alá rendezése. Az elismerés ugyanis elsősorban mégis a szerzőnek jár ki s a munka folytatóját álta­lában úgy szokták tekinteni, mint kész munka technikai befeje­zőjét. Ez esetben a nagy adathalmaz feldolgozása, rendezése oly súlyos feladatot rótt a sajtó alá rendezőre, amit csakis lelkiismeretes és odaadó munkával volt lehetséges megoldani. Teljesen bele kellett dolgoznia magát az anyagba, sokszor visz­szamennie az eredeti forrásokra s át- meg átdolgoznia az egészet, Ki kellett hámoznia a mű kéziratából a szerző intencióit s ál­landóan ügyelnie arra, hogy a mű tényleg azt nyújtsa, amit ab­ban a szerző nyújtani akart. Mindkét kötetet pontos mutató egészíti ki, még arra is ügyelve, hogy a kettős nevek mindkét helyen feltalálhatók le­gyenek. Külön mutatót kaptak a közölt címerrajzok. A máso­lási hibákat Czobor kiküszöbölte s ha új közölni valóra buk­kant, ez szerényen húzódik meg megjegyzés alakjában. Ebban az elfogulatlan szeretetben, amellyel Czobor Alfréd mun­káját végezte, a tanítványnak a mestere iránti hálája és a tudós szerénysége egyaránt kifejezésre jut. Értesülésünk szerint a mű utolsó kötete is rövidesen nap­világot lát. A szerzőnek még életében kiadott két kötetes műve méltó befejezést fog nyerni ezekben a kötetekben. A genealó­giában és heraldikában dolgozók pedig megnyugvással vehetik számításba, hogy az ország ilynemű legnagyobb anyaga teljes és a leggondosabb feldolgozásban rendelkezésünkre áll, Kiss Ernő. Gerő József; A M. Kír. Belügyminiszter által igazolt ne­mesek 1867—1937. Budapest, 1938. 8° 406 1. — Az utolsó év­tizedekben egyre több azoknak a száma, akik nagy anyagi áldo­zatok árán is igyekeznek kikutatni vagy kikutattatni nemesi származásukat, előnevüket, jóllehet ma már mindenki tudatá­ban van annak, hogy az a tény, hogy valaki nemesi származású egyén, neki semmiféle jogi előnyt nem biztosít. Hogy mégis kutatják, ennek bizonyos lélektani magyarázata van. A mai nacionalista irányzatok mellett — legyen bár ma magyarnak lenni elég nehéz sors — mindenki igyekszik ősi magyarságát nemessége révén igazolni, hogy még szorosabban fűzze magát e kis, rokontalanságában is minden nehéz sorssal dacoló, büszke fajhoz. Mi tehát a nemesi igazolásokban nem annyira a hiúságot, mínt a sorssujtott magyar fajhoz való dacos ragasz­kodást látjuk. Akik már igazolták nemességüket, vagy akik már azt meg­kísérelték, tudják, sokszor milyen súlyos, szinte leküzdhetetlen nehézségekkel kell megküzdeníök, különösen akkor, ha elcsa­tolt területen fekvő levéltárakban kell kutatniok. Bár egyes vár­megyei levéltárak már közzétették a náluk leigazolt nemesek névsorát, mégis sokszor ennek alapján is nehéz az igazolás. G. Jcönyve most, mely a szerző saját kiadásában jelent meg, egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom