Levéltári Közlemények, 16. (1938)
Levéltári Közlemények, 16. (1938) - IRODALOM - Kiss Ernő: Gerő József: A M. Kir. Belügyminiszter által igazolt nemesek 1867–1937. Budapest, 1938. / 308–310. o.
308 IRODALOM postumus műveinek sajtó alá rendezése. Az elismerés ugyanis elsősorban mégis a szerzőnek jár ki s a munka folytatóját általában úgy szokták tekinteni, mint kész munka technikai befejezőjét. Ez esetben a nagy adathalmaz feldolgozása, rendezése oly súlyos feladatot rótt a sajtó alá rendezőre, amit csakis lelkiismeretes és odaadó munkával volt lehetséges megoldani. Teljesen bele kellett dolgoznia magát az anyagba, sokszor viszszamennie az eredeti forrásokra s át- meg átdolgoznia az egészet, Ki kellett hámoznia a mű kéziratából a szerző intencióit s állandóan ügyelnie arra, hogy a mű tényleg azt nyújtsa, amit abban a szerző nyújtani akart. Mindkét kötetet pontos mutató egészíti ki, még arra is ügyelve, hogy a kettős nevek mindkét helyen feltalálhatók legyenek. Külön mutatót kaptak a közölt címerrajzok. A másolási hibákat Czobor kiküszöbölte s ha új közölni valóra bukkant, ez szerényen húzódik meg megjegyzés alakjában. Ebban az elfogulatlan szeretetben, amellyel Czobor Alfréd munkáját végezte, a tanítványnak a mestere iránti hálája és a tudós szerénysége egyaránt kifejezésre jut. Értesülésünk szerint a mű utolsó kötete is rövidesen napvilágot lát. A szerzőnek még életében kiadott két kötetes műve méltó befejezést fog nyerni ezekben a kötetekben. A genealógiában és heraldikában dolgozók pedig megnyugvással vehetik számításba, hogy az ország ilynemű legnagyobb anyaga teljes és a leggondosabb feldolgozásban rendelkezésünkre áll, Kiss Ernő. Gerő József; A M. Kír. Belügyminiszter által igazolt nemesek 1867—1937. Budapest, 1938. 8° 406 1. — Az utolsó évtizedekben egyre több azoknak a száma, akik nagy anyagi áldozatok árán is igyekeznek kikutatni vagy kikutattatni nemesi származásukat, előnevüket, jóllehet ma már mindenki tudatában van annak, hogy az a tény, hogy valaki nemesi származású egyén, neki semmiféle jogi előnyt nem biztosít. Hogy mégis kutatják, ennek bizonyos lélektani magyarázata van. A mai nacionalista irányzatok mellett — legyen bár ma magyarnak lenni elég nehéz sors — mindenki igyekszik ősi magyarságát nemessége révén igazolni, hogy még szorosabban fűzze magát e kis, rokontalanságában is minden nehéz sorssal dacoló, büszke fajhoz. Mi tehát a nemesi igazolásokban nem annyira a hiúságot, mínt a sorssujtott magyar fajhoz való dacos ragaszkodást látjuk. Akik már igazolták nemességüket, vagy akik már azt megkísérelték, tudják, sokszor milyen súlyos, szinte leküzdhetetlen nehézségekkel kell megküzdeníök, különösen akkor, ha elcsatolt területen fekvő levéltárakban kell kutatniok. Bár egyes vármegyei levéltárak már közzétették a náluk leigazolt nemesek névsorát, mégis sokszor ennek alapján is nehéz az igazolás. G. Jcönyve most, mely a szerző saját kiadásában jelent meg, egy