Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - IRODALOM - Fekete Nagy Antal: Bezsák Miklós: A középkori magyar okleveles gyakorlat kapcsolatai a cseh okleveles gyakorlattal. Szentpétery-emlékkönyv. Budapest, 1938. / 298–300. o.

298 IRODALOM szemben, de az is lehet, hogy nem értettük meg egészen" H. komplikált gondolatmenetét. A 69. 1. 18. jegyzetében adott oklevélszámok tévesek, A helyes: 25755. A gyűrűs­pecsétekre vonatkozó megállapításai is módosítandók. Az igaz, hogy akkor bontakoznak ki a magyar oklevélformák, de a pátens és zárt oklevelek rendes pecsétje a nagypecsét mellső lapja részben vagy egészben, az oklevél méretei sze­rint. 1 A gyűrűspecsét, akármilyen színű, csak kisegítő pecsé­telésí eszköz akkor, ha a nagypecsét nincsen kéznél. Azzal fejezzük be mondanivalónkat, hogy fi. hasznos munkát vég­zett: Horváth megállapításait nem lehet többé kritika nél­kül használni. Kumorovítz L. Bernát. Bezsák Miklós: A középkori magyar okleveles gyakorlat kapcsolatai a cseh okleveles gyakorlattal. Szentpétery-Em­lékkönyv. 1938, 46—72, 1, — A magyar állami berendezke­dés kialakulására és fejlődésére ható erők forrásait történet­írásunk jóidéig a nyugati nagy országok intézményeiben ke­reste csupán és csak a legújabb időben fordult a szomszédos kisebb államok felé, amelyeknek berendezkedésében szintén megtalálta az azonos vagy rokon fejlődés analógiáit. Éppen ygy, mint jogfejlődésünk, a magyar okleveles gyakorlat sem hazai eredetű intézmény, hanem elterjedése és későbbi fejlődése szintén szoros kapcsolatot mutat a tőlünk nyugatra fekvő államok okleveles gyakorlatával, A középkori két nagy hata­lomnak, a pápaságnak és a német-római császárságnak az ok­levelei belső tartalmi fejlettségüknél és külső formájuknál fogva egyaránt alkalmasak voltak az utánzásra és hatást gyakoroltak a többi államok kancelláriájának a kifejlődésére és oklevél­formuláik alakulására is, A párizsi iskolákban nevelkedett pa­pok pedig később az ottani írásdivatot hozták magukkal, A nyugati hatások elterjedésének okát elsősorban a magyar uralkodóháznak a szentszékkel való kapcsolataiban és a nyugati fejedelmekkel való rokoni összeköttetéseiben találjuk meg. Ma­gyarország mellett a nyugati okleveles gyakorlatot veszi át a nyugattal szintén erős kapcsolatot tartó két szomszédos ország­nak, Cseh- és Lengyelországnak kancelláriája is, A hatás kez­detben önállóság nélküli átvételben jelentkezik és csak később alakul ki ezek nyomán bizonyos egyéni sajátságokkal rendel­kező gyakorlat. Főleg a magyar középkor második felében 1 Erre vonatkozólag; A magyar királyi egyszerű- és . titkos­pecsét használatának alakulása a középkorban c, tanulmányom í. fejezete. (A Bécsi Gr. Klebelsberg M, Történetkutató Intézet VII. évkönyve.) Ottan említett legrégibb ilyen pecsételési példánk Ist­ván ifjabb királytól való (4, 1.). Azóta azonban megtaláltuk ezt a pecsételési formát IV. Béla pátensein is (Pl. M, N, Múz, Forgách­es, lt, 1258),

Next

/
Oldalképek
Tartalom