Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - IRODALOM - Fekete Nagy Antal: Bezsák Miklós: A középkori magyar okleveles gyakorlat kapcsolatai a cseh okleveles gyakorlattal. Szentpétery-emlékkönyv. Budapest, 1938. / 298–300. o.

298 IRODALOM szemben, de az is lehet, hogy nem értettük meg egészen" H. komplikált gondolatmenetét. A 69. 1. 18. jegyzetében adott oklevélszámok tévesek, A helyes: 25755. A gyűrűspecsétekre vonatkozó megállapításai is módosítandók. Az igaz, hogy akkor bontakoznak ki a magyar oklevélformák, de a pátens és zárt oklevelek rendes pecsétje a nagypecsét mellső lapja részben vagy egészben, az oklevél méretei szerint.

1 A gyűrűspecsét, akármilyen színű, csak kisegítő pecsételésí eszköz akkor, ha a nagypecsét nincsen kéznél. Azzal fejezzük be mondanivalónkat, hogy fi. hasznos munkát végzett: Horváth megállapításait nem lehet többé kritika nélkül használni. Kumorovítz L. Bernát. Bezsák Miklós: A középkori magyar okleveles gyakorlat kapcsolatai a cseh okleveles gyakorlattal. Szentpétery-Emlékkönyv. 1938, 46—72, 1, — A magyar állami berendezkedés kialakulására és fejlődésére ható erők forrásait történetírásunk jóidéig a nyugati nagy országok intézményeiben kereste csupán és csak a legújabb időben fordult a szomszédos kisebb államok felé, amelyeknek berendezkedésében szintén megtalálta az azonos vagy rokon fejlődés analógiáit. Éppen ygy, mint jogfejlődésünk, a magyar okleveles gyakorlat sem hazai eredetű intézmény, hanem elterjedése és későbbi fejlődése szintén szoros kapcsolatot mutat a tőlünk nyugatra fekvő államok okleveles gyakorlatával, A középkori két nagy hatalomnak, a pápaságnak és a német-római császárságnak az oklevelei belső tartalmi fejlettségüknél és külső formájuknál fogva egyaránt alkalmasak voltak az utánzásra és hatást gyakoroltak a többi államok kancelláriájának a kifejlődésére és oklevélformuláik alakulására is, A párizsi iskolákban nevelkedett papok pedig később az ottani írásdivatot hozták magukkal, A nyugati hatások elterjedésének okát elsősorban a magyar uralkodóháznak a szentszékkel való kapcsolataiban és a nyugati fejedelmekkel való rokoni összeköttetéseiben találjuk meg. Magyarország mellett a nyugati okleveles gyakorlatot veszi át a nyugattal szintén erős kapcsolatot tartó két szomszédos országnak, Cseh- és Lengyelországnak kancelláriája is, A hatás kezdetben önállóság nélküli átvételben jelentkezik és csak később alakul ki ezek nyomán bizonyos egyéni sajátságokkal rendelkező gyakorlat. Főleg a magyar középkor második felében 1 Erre vonatkozólag; A magyar királyi egyszerű- és . titkospecsét használatának alakulása a középkorban c, tanulmányom í. fejezete. (A Bécsi Gr. Klebelsberg M, Történetkutató Intézet VII. évkönyve.) Ottan említett legrégibb ilyen pecsételési példánk István ifjabb királytól való (4, 1.). Azóta azonban megtaláltuk ezt a pecsételési formát IV. Béla pátensein is (Pl. M, N, Múz, Forgáches, lt, 1258),