Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - IRODALOM - Kumorovitz L. Bernát: Húščava, Alexander: Ján literát a liptovské falzá. (János diák és a liptói hamisítványok) Bratislava, 1936. / 293–298. o.

IRODALOM 295 geszta Horváth téves rekonstrukciója, melyre a L. regisztrum nem nyújt alapot. A dátuma is hibás, mert IV. László előbbi oklevelének alapján készült. — A 8. III. Endre 1293-í adomány- és határjáró levele (Horv, 152. sz.). Horváth szerint hamis, mert az 1282-i Kún László-féle oklevél átiratát tartalmazza, H. azonban megtalálta az eredetíjét, amely teljesen megfelel az akkori magyar királyi kancellária gyakorlatának. S ez nem is átírás, mert benne pontosabb a reambuláció, mint az 1282-iben. Itt legfeljebb egy harmadik oklevélre lehetne gondolni. így az 1293-í oklevél még akkor sem hamis, ha az 1282-í az volna! — A 9. a turóci konvent 1293-í határ járó oklevele (Horv. 153. sz.), melyet Horváth azért mond hamisnak, mert az előbbi, III. Endre 1293-í oklevelében maradt ránk. A H. által megtalált eredeti (8. sz.) azonban ennek a valódisága mellett is bizonyít, s így az sem János diák hamisítványa. — A 10. a turóci konvent előtti bevallás (Horv. 160. sz.), a 11. Demeter zólyomi ispán statutíója (Horv, 161. sz,), a 12. az esztergomi kápt. és Demeter ísp. statutiója (U, o, 162, sz,) és és 13, a turóci konvent határjáró oklevele (U, o. 163. sz.) 1297-ből való és a 14,-ben, III, Endre 1297-i adománylevelében átírva maradt fenn, Az utóbbival kapcsolatban H, Horváth, Fejérpataky és Knauz érveit gyengítve megállapítja, hogy a dolgok mai állása szerint az oklevél valódisága, illetve hamis volta maradék nélkül el nem dönthető. Vele tehát a 10., 11., 12. és 13. oklevél ügye is nyilt kérdésnek tekintendő. — A 16.-nak (I, Károly 1326, november 7-í adományt megerősítő levelének) a regesztáját (184. sz,) Horváth hibás dátum alatt tévesen szerkesztette meg, mert nem ismerte az eredetíjét, amelyet H, megtalált és a valódiságát is kimutatta. — A 17, I, Lajos 1359, március 27-í oklevele (Horv, 342. sz.) Horváthnál szintén tévesen van datálva, mert helytelenül értelmezi a regisztrum szövegét, melyben az írnok 1359 helyett 1369-et írt. H, ennek is megtalálta a kifogástalan eredetijét. — A 18. I. Lajos 1379. január 11-í adománylevele (Horv, 384, sz.). Horváth hamisnak tartotta, mert szerinte 9 olyan oklevélnek az átiratát tartalmazza, melyek hamisak. H. ennek is megtalálta a valódi eredetíjét. Benne N. Lajos nem a Horváth által említett 9 oklevelet, hanem a saját 1352-i oklevelét erősíti meg újabb nagypecsétjével, Horváth Sándor nem vizsgálta meg a Liptó megyére vonatkozó összes okleveleket, H. ezekre is kiterjeszti kritikáját s több tekintetben módosítani igyekszik Karácsonyínak és Szentpéterynek róluk formált megállapításait, E részben (XI. feíezet) még 8 oklevéllel foglalkozik. Az 1. II. András 1226. február 2-í adománylevele. Erre vonatkozólag a Szentpéteryféle érvekhez (Krit. i, 431, sz.) H, még újabbakat is csatol. — A 2. IV. László 1276-í, IV. Béla egy 1248-i adományát megerősítő oklevele. Szentpétery (Krit, j. 897, sz.) az 1248-it gyanúsnak mondja, H, megtalálta az 1276-i eredetit s nagy rész-