Levéltári Közlemények, 16. (1938)
Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Kádár Jolán, P.: A Nemzeti Színház levéltára / 186–204. o.
A NEMZETI SZÍNHÁZ LEVÉLTÁRA 203 és személyi nehézségei voltak s mindkét nehézség csak anyagi áldozattal lett volna megoldható, amit a Nemzeti Színháznak amúgy is nagy nehézségekkel küszködő költségvetése nem bírt el. A Nemzeti Színház levéltára rendezésének kérdését a százéves jubileum tette ismét időszerűvé, A Nemzeti Színház centenáris történetének megírása kapcsán szükségessé vált a rendelkezésre álló forrásanyag felhasználása, A Nemzeti Színház levéltárának legnagyobb része azonban annak a négyszobás lakásnak a fürdőszobájában hevert teljes össze-visszaságban egymásra dobálva, amelyben a színház könyvtára és múzeuma van elhelyezve, míg többi része a színház különböző raktáraiban szétszórva kallódott. Herzog József, az Országos Levéltár főigazgatója vetette fel azt a gondolatot, hogy a centenárium alkalmával az ország első színházának levéltárát az Országos Levéltárban, mint örök letétet, kellene elhelyezni. Ez esetben a Levéltár vállalná a rendezést és elhelyezést s így a régóta húzódó kérdés minden külön költség nélkül megoldható lenne. Németh Antal, a Nemzeti Színház igazgatója nagy lelkesedéssel karolta fel az ügyet és a vallás- és közoktatásügyi minisztérium megértéssel és készséggel adta meg az engedélyt a levéltár anyagának az Országos Levéltárba való elhelyezésére. 24 Az anyag átszállítása 1937. március 30-án meg is tőrtént 25 s rögtön meg is kezdődött az anyag rendezése, mely még folyamatban van. A Nemzeti Színház levéltárának rendezése mindenesetre a centenárium egyik legmaradandóbb eredménye. V. Az anyag rendezése szigorúan a történeti elv szemmeltartásával történik s így a levéltár rendezésének módja már kialakulásának történetében bennfoglaltatik. Az iktatás megindulása előtti ídők iratai időrendben állíttatnak fel; kezdettől fogva külön csoportot alkotnak a gazdasági iratok, melyeknek legnagyobb részét az előadások napi költségszámlái alkotják. Az iktatás bevezetése utáni. ídők iratainál a jelzetek és iktatókönyvek alapján az eredeti rendet állítottuk helyre. A kezdetben csak a gazdasági és nem gazdasági iratokra tagolódó anyag a fejlődés folyamán mindegyre több 24 A 14665/1936. III. sz. rendelettel. 25 V. ö. 0. L„ 1095/1936. és 164/1937. íkt. sz.
