Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Kádár Jolán, P.: A Nemzeti Színház levéltára / 186–204. o.

A NEMZETI SZÍNHÁZ LEVÉLTÁRA 199 Megtekintetett az intendánsi iroda, s a leköszönt intendáns úr Nyéky Mihály úrnak átadá az általa saját kezűleg vezetett intendánsi jegyzőkönyvet, öszvesen három darabot, melyek következő osztályzattal szerkesztvék: a) hatósági iratok; b) színi ügynökök; c) színészek és dalnokok; d) külsők és idegen művészek; e) eredeti drámabíráló választmány, végre f) vegyesek; s ezekkel átadá egyszersmind az ezen osztályokhoz tartozó okiratokat; mindezeknek sorozata betűrend és szám szerint a nevezett jegyzőkönyvekben lévén lajstromozva." Ez a rendkívül bonyolult rendszer, mely külön kezeli a titkári és intendánsi iratokat, noha ezek közt szoros határvonal nem vonható, s azonfelül még külön az igazgatósági ülések és a „méltóságos választmány" (Comíté-Ausschuss) tárgyalta ügyeket, s amelyben minden egyes csoportnak külön sorszámozása van, az igazgatósági üléseken tárgyalt ügyek aktáinak, és a Comité-Ausschuss iratainak pedig jegyzőkönyvi száma — nem volt soká fenntartható. Festetics távozásával helyet ad az egyszerű, tárgyi megkülönböztetés nélküli folyószámozásnak. A Comité-Ausschuss Festetics távozásával meg is szűnt, mert nem volt tovább szükség az igazgatók közti áthidalásra, de a Comíté s fellebvitelí fórumai s velük együtt az erős írásbeliség továbbra is megmaradtak. Még nagyobb rendet és egységet vitt az ügykezelésbe Radnótfáy Sámuel (1862—1869) igazgatása, ki előbb az erdélyi kancellária hivatalnoka lévén, a hivatali ügyvitelben kitűnő iskolázottsággal rendelkezett. 1870-ben megszűnt a Comité s a Nemzeti Színház a minisztériummal közvetlenül érintkezvén, az aktaanyag is érdekesebb és változatosabb. 1875-ben egy intendáns és az alája rendelt két szakigazgató veszi át a színház vezetését. Tíz esztendeig báró Podmaniczky Frigyes áll mint intendáos a Nemzeti Színház élén s ez a korszak a színházi levéltár leggazdagabb ideje. Podmaniczky a legteljesebb írásbeliség híve. De ez az írásbeliség nála nem valami atavisztikus adminisztratív hajlam, mint Bajzánál vagy Szigligetinél, hanem egy visszafojtott irodalmi hajlamból folyik. Podmaniczky mint író kezdte pályafutását, lévén ez az elnyomás éveiben az egyetlen pálya. 1860-ban a közéleti tevékenység