Levéltári Közlemények, 16. (1938)
Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Tóth Endre: A dunántúli református egyházkerület levéltára / 168–185. o.
174 TÓTH ENDRE a pápai paplakban levő kerületi levéltár almáriumának kulcsait s ezt az alkalmat használta fel a gyűlés ama határozat kimondására, mely szerint: „ .. .ezen archívum maradjon eddigi helyén, Pápán, a rendes superintendens választásáig s összeírására egy bizottság küldetik ki, kik <tz almáriumot lezárják s lepecsételjék s majd akkor nyissák fel, ha az új superintendens átveszi a levéltárat." 2 ' 1 Ez a határozat már nincs összhangban sem a nagy püspök intencióival, sem a kerület 1843-í gyűlésének határozatával. Hiszen ott az állandó székhely gondolata jutott kifejezésre s itt most mégis a továbbszállításról, a levéltár állagára nagyon káros lehetőségről van szó. Aminthogy 1845-ben a levéltárat él is szállítják Kocsra, az új superintendens: Nagy Mihály székhelyére, majd rövidesen Komáromba, ahová Nagy Mihályt lelkésznek választják! S így a kerületnek megint nincs állandó levéltára. Külön kezelik újira a püspöki s külön a főjegyzői iratokat, amivel különösen ez utóbbiakat tették ki nagy viszontagságoknak. A püspöki székhely ugyanis ezután már egészen a világháború végéig nem változott meg s így a püspöki levéltár is állandó helyhez jutott Révkomáromban, a főjegyzői irattár azonban a kerületben igen gyakran vándorolt! 22 Azután másfél évtizeden át nem hallani a levéltárról. Líszkay József ezt jegyzi fel a levéltárnak Tóth Ferenc halála utáni sorsáról; „...halálával elakadt az okmányok gyűjtése, sőt a folyó ügydarabok rendezése is..." 23 Sajnos, ekkor a nemzet életében még sokkal szomorúbb dolgok is történtek s nem csoda, ha ezekben az években az ilyen ügy elaludt. 1860-ban, a pátens-küzdelmek idején lángol fel újra a múlt s a jövő iránt köteles érzés és ebben az évben határozat születik arról, hogy az 1860. január 10-i miniszteri rendeletre adott egyházközségi nyilatkozatok az utókor számára leendő megőrzés végett a levéltárban való elhelyezés céljából a superintendensnek megküldessenek. 2 " 1 Ezután a kiegyezésig megint nem esik szó a levéltárról. Amikor 1868-ban Nagy Mihály superintendens a révkomáromi kerületi gyűlésen előterjesztést tesz egy irattár létesítésére, a gyűlés ezt mint „kezdeményező lépést" 21 Ker. jzkv. 1844. — 3„ 8. 22 U. o. 1860. — 17. 23 Líszkay; i. m. 24 Ker. jzkv. 1860. — 16.
