Levéltári Közlemények, 16. (1938)
Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei jegyzőkönyv / 142–167. o.
A VÁRMEGYEI JEGYZŐKÖNYV 145 zőkönyvek az 1754, évi országos nemesi összeíráson kívül az egyes vármegyékben különböző időben végrehajtott egyéb összeírásokat is. Nagybecsű adatokat szolgáltatnak a bőven részletezett, rendesen az adózással kapcsolatos, adókedvezményt célzó u. n. időszaki ( ,status"-jelentések, amelyek a vármegye gazdasági állapotát festik le. Politikai szempontból pedig külöoösen becsesek az itt megörökített követi utasítások. Ugyancsak e jegyzőkönyvek őrzik a vármegyék által időközönként kihirdetett ármegállapításokat. Míg a XVI. és XVII. századi jegyzőkönyveket csak utólag, sokszor évtizedek múlva, a XVIII. századiakat már évenként köttették be, különösen a század második felében, amikor a vándor levéltárak kora már megszűnt s a levéltárak országszerte — néhányat, különösen az erdélyi törvényhatóságokéit, kivéve — állandó helyiségekbe kerültek. Ebben a században még mindig a kisebbalakú jegyzőkönyv a szokásos; a nagy, folio-alak csak II. József kora után válík általánossá, A jegyzőkönyveknek! mutatókkal való ellátása egykét vármegyét kivéve — így Bihart, ahol 1725-ben 5 , Liptót, ahol 1735-ben 6 — Mária Terézia korában kezdődött 7 , de még nem vált általánossá. Ez és majd a lajstromozás csak II. József korában, a második és valamennyi levéltárban végrehajtva csak a harmadik országos rendezés idején, a XIX, század első évtizedeiben következett be. Az egyes levéltárakban ma az ekkor készített mutató- és lajstromkönyvek állanak rendelkezésre, A XVIII, század közepe táján az ítélőszék tárgyalásait külön jegyzőkönyvekbe, az u, n. „Sedrialís" jegyzőkönyvekbe kezdték vezetni. Több vármegyénél a nemességvitató perek is ezekbe kerültek. Egyes vármegyéknél az egységes jegyzőkönyv helyett az ügyek különböző fajai szerint többféle jegyzőkönyvet rendszeresítettek. ígyNyitra vármegye már az 1726, évi szabályrendeletével a nótáriusát négyféle jegyzőkönyv vezetésére kötelezte. Az elsőbe a gyűlések politikai és közgazdasági határozatait, a másodikba a bíráskodásra vonatkozó ügyeket, a harmadikba a vizsgálatokat és a negyedikbe a biztossági (Commissa5 Borovszky Samu: Bihar vármegye és Nagyvárad. (Magyarország vármegyéi és városai, 1901). 355. 1, 6 Kolosvári-Óvári: A magy. törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye. IV. 1. (Budapest, 1896) 775. 1. 7 Főglein Antal: A vármegyei levéltárak Mária Terézia korában. Lev. Közi. 1935, 166. 1. Levéltári Közlemények
