Levéltári Közlemények, 16. (1938)
Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei jegyzőkönyv / 142–167. o.
144 FŐGLEIN ANTAL egyes bírósági tárgyalásoknál nemcsak az ítéletet, hanem sokszor az ezt megelőző tanúvallomásokat is közlik. A nemességkihírdetéseknél sokszor még az armális szövegét; limítatíóknál, taxa-összeírásoknál a nemesek teljes névsorán kívül még a lakóhelyüket is feltűntetik. Sok már az általános érdekű, a helyi jelentőségen túlemelkedő^ országos, tehát politikai kérdéseket tárgyaló feljegyzés is. Ezért e XVII. századi jegyzőkönyvek a vármegye történelmének igen értékes forrását szolgáltatják, mert bennük tükröződik vissza az eseményekben oly változatos század Vármegyéinek egész politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági élete. Évkönyvek, történelmi dokumentumok ezek s egy-egy vármegye levéltárának értékét nem kis mértékben az határozza meg, hogy a század jegyzőkönyveiből mennyit és mily terjedelemben tudott a különböző viszontagságokon átmenteni. Alább látni fogjuk majd, hogy bizony kevés vármegye dicsekedhetik azzal, hogy a régi időből minden jegyzőkönyve épségben ott sorakozik ma a polcain. A későbbi, XVIII. századi jegyzőkönyvek, amelyeket •**• eltérően a korábbiaktól — főleg Mária Terézia korától kezdve, már az ekkor alkalmazott kancellisták másoltak le a nótárius előző fogalmazványáról, oly terjedelműek, hogy a legtöbb vármegyénél egy-egy évfolyam teljes kötetet alkot. Az egyes gyűlésekről szóló feljegyzések sokkal részletesebbek s az elnöklő alispán nevén kívül felsorolják az összes jelenlévő tisztviselők, sőt a század 30—40-es éveitől kedve a gyűléseken kötelezően résztvevő táblabírák neveit is. Az ekkor három évenként tartatni szokott restauratióknak már teljes lefolyását olvashatjuk, az egyes tisztségekre pályázók névsorával, a szavazatok lefolyásával és az eredménnyel. A főispáni installatiók ünnepélye teljes egészében meg van örökítve, a jelenlevő összes helybeli és idegen vendégek névsorával s az elhangzott beszédek szószerinti szövegével együtt. Az egyes tárgyalt ügyeknél ott találjuk a szereplő egyének nevét, lakóhelyét, életkorát, tehát az összes személyi adataikat, a megbízottak vagy ügyvédek nevének megemlítésével, a tárgyalás menetének legaprólékosabb elmondásával. Az ítéletek már a konkrét törvényre való hivatkozással jegyeztetnek fel. A nemességígazolások, így első sorban az országosan elrendelt 1725. és 1732, éviek, családonként külön felsorolják a nemesség gyökerétől kezdve az érdekelt felek által felmutatott összes bizonyítványokat. Megőrizték e jegy-