Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Szabó István: Visszatért levéltárak / 7–13. o.

• 12 SZABÓ ISTVÁN hiteles helyi országos levéltár is őriztetik, a leleszi premontrei konventé, melyet még a csehszlovák uralom alatt az akkor elszakított, de most visszacsatolt Leleszről szállították át Jászóra. E két hiteles helyi országos levéltár hazatérése a magyar történettudomány művelői s általában a magyar történelem megbecsülői számára külön örvendeztető esemény: ez a két levéltár gazdag anyagával egész országrészt ölel fel, hiszen a Gömörtől Máramarosíg és Szabolcsig terjedő országrésznek a hiteles helyei félezer éven át a nehezebben elérhető egri káptalan mellett főleg a jaszói és leleszi konventek voltak. Az említett törvényhatósági, községi és egyházi levéltárakon kívül több helyen a visszatért múzeumok levéltári gyűjtéseiben is értékes írott, levéltári forrásanyag található. Az ilyen múzeumi levéltári gyűjtésekben főleg családi és céh-levéltárak lelhetők s a visszacsatolt területen jelentékenyebb levéltári gyűjtéssel rendelkező múzeumok Rimaszombaton, Rozsnyón és Munkácson vannak. A rimaszombati múzeumban például a Török, Szakáll, Liszkay, Ragályi, Tóth-Pápay, Ábrahámí, Bolyky, Szatmáry-Király, Vályi, Csemitzky, gróf Berchtold, Adorján, és br. Fischer családok levéltárai, leveles ládái, illetőleg iratcsomói helyeztettek el az idők folyamán, A családok kezén levő családi levéltárakat természetesen nem lehet áttekinteni, a sok-sok ilyen kisebb-nagyobb levéltár közül megemlíthetjük azonban a gr. Forgách család levéltárát Gácson Nógrád megyében, az Ordódy család levéltárát Bagotán Komárom megyében, a Baranyay család levéltárát Kurtákeszin Komárom megyében s a Chyba család levéltárát Tejfalun Pozsonymegy ében. Az uradalmi levéltárak között elsősorban a Schőnborn-féle munkácsi gazdasági levéltárat említhetjük, mely szép anyagával és rendezettségével a XVIII—

XIX, századi ura-