Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyar királyi helytartótanács ügyintézése II., 1783–1848 : második közlemény / 58–141. o.

A HELYTARTÓTANÁCS ÜGYINTÉZÉSE Ui A rendi korszak végéig, 1848-ig a státuson többet nem változtattak. Amikor az 1780-as évek közepén a helytartótanácsi és általában az állami állások elnyerésének feltételeit szabá­lyozták, a titkári jelleggel felruházott iktatóigazgatói tiszt­séget is a filozófiai és jogi tanulmányok elvégzéséhez és a közigazgatási gyakorlat megszerzéséhez kötötték. A fogal­mazói rangú iktatótól megkívánták a jogi, közigazgatási, 'kamarai és közgazdasági ismereteket, Az írnokok, illetve iktatótisztek alkalmazásánál elsősorban arra néztek, hogy helyesen és szépen tudjanak írni. Nagy súlyt helyeztek arra is, hogy vallásos és erkölcsös életet éljenek. A kine­vezéseknél és előléptetéseknél nem tartották meg a szoros rangsort, hanem a tehetséget, szorgalmas és példás életmó­dot is jutalmazták. 01 Mint a tanácsnál, a segédhivataloknál is csak II. Jó­zsef halála után, József nádor helytartóságának nyugodt •éveiben került sor arra, hogy a hivatali élet szabályait uta­sításban foglalják össze, 1797-ben, majd a tanács nagy uta­sításának kiadása után, 1803-ban foglalták írásba a segéd­hivatalok új ügyintézését, amely a tanács munkájának meg­változásával párhuzamosan ugyancsak az 1780-as évek kö­61 Htt-i lvt. Gremialia, 1785. fons 80. pos. 1. 1787. fons 85, pos. "1, 4, 1789. fons 127. pos. 1. 1791. fo.ns 1. pos. 291. 1792, fons 1. pos. 100, 189. 1800. fons 1. pos. 64. 1804. fons 1. pos. 14, A hivatal törté­nete hivatott megvizsgálni azt a fontos és tanulságos kérdést, hogy a tisztviselők milyen társadalmi rétegből kerültek ki és milyen osz­iályt alkottak. Valószínűnek látszik, hogy az írnokok is mind nemesek voltak, azt pedig bizonyosnak vehetjük, hogy a fogalmazói karba csak nemes kerülhetett. Érdekes lenne megállapítani a tisztviselői kar felekezetek szerinti megoszlását, valamint azt, hogy az ország melyik részeiből kerültek a központi hatóságokhoz. II. József elrendelte •ugyan, hogy protestánsokat és nem egyesült görög szertartásúakat is nevezzenek ki, valamint, hogy az ország minden részére figyelemmel legyenek, kérdés azonban, hogy már alatta, de főleg utódai idejében ez a rendelet a gyakorlatban hogyan érvényesült. Nyomon kellene ltövetni azt is, hogy a tisztviselők pályájukon hogyan emelkedtek, előfordult-e ezentúl is, ami a 80-as évekig gyakori volt, hogy valaki az írnokok sorából a titkárok közé jutott. A jelek arra mutatnak, hogy éppen II, József rendeletei következtében a fogalmazói és segéd­hivatali tisztviselői kar élesebben elkülönült egymástól. Az viszont a ritka esetek közé tartozott, hogy valakit azonnal tanácsosnak ne­veztek ki. A hivatásszerű hivatalviselésnek jellemző tünetét figyel­hetjük meg abban, hogy a fogalmazók között is találunk főúri ifjakat, akik fokozatosan haladva jutottak a vezető helyekre. Az előrehaladás rendes útja az volt, hogy a helytartótanácsi fogalmazókból titkárok, azután kancelláriai titkárok, majd helytartótanácsi, s végül kancel­láriai tanácsosok lettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom