Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyar királyi helytartótanács ügyintézése II., 1783–1848 : második közlemény / 58–141. o.

A HELYTARTÓTANÁCS ÜGYINTÉZÉSE 105 talán, hanem közvetlenül érkeztek a bizottsághoz, annak elnökéhez, vagy valamelyik tanácsosához. Annak nincs nyoma, hogy ezeket az iratokat külön iktatták volna. Legfeljebb megszámozták, de azt sem rendszeresen. Rájuk vezették olykor a kézhezvétel (praesentatum) és a bizottság elé terjesztés napját (relatum). Elintézésük után nem helyezték el a rendes tanácsi ügyiratok közé, hanem kezdetleges irattári rendszer alapján külön kezelték.

58 Néhány 1781-ből fennmaradt fogalmazvány arra mutat, hogy a tanulmányügyi bizottság már ekkor önállóan bocsátott ki kiadványokat, amiket a tollvívők fogalmaztak meg, a bízottság elnöke hagyott jóvá és írt alá, s vagy a tollvívők, vagy a kiadóhivatalban tisztáztak le.

G!) Az 1785-ben újjászervezett tanulmányügyi bizottságnak csak elnöke volt helytartótanácsi tanácsos és tollvívői (1, majd 2) helytartótanácsi fogalmazók, ülnökei (assessores, számuk 4 és 7 között váltakozott) az egyetem, továbbá a budai és pesti iskolák vezetői közül kerültek ki. 1830 és 1840 között közel állott a megszűnéshez, az ülnöki állásokat ekkor nem töltötték be, 1840-ben azután, egyesítve a központi könyvvizsgáló hivatallal (centrale censurae collegíum), új életre keltették, az elnök, 6 ülnök és 1 tollvívő mellé még 1 írnokot, később 2 járuinokot, valamint 1 futárt is rendeltek. Ami ügyintézését illeti, azonos az egyházügyi bizottságéval, csupán azzal a különbséggel, hogy az alája rendelt iskolaügyi hatóságokkal helytartótanácsi döntést nem igénylő kérdésekben nem a tanácson keresztül, hanem közvetlenül levelezett, A tanulmányügyi iratokat a tanács irattárában már 1773 óta külön kezelték, külön kézikönyveket, majd lajstromokat készítettek hozzájuk. Az irattári rendszer alapja a tárgyi megkülönböztetés volt, a jezsuitarend eltörlése után pl. külön tartották minden egyes collegium, residentia és missio iratait, Amikor az országot tanulmányügyi kerületekre osztották, ezeket a kerületeket vették alapul, külön a középfokú és külön az elemi iskoláknál, A tárgyi csoportokon belül alkalmazkodtak a tanács általános irattári rendszeréhez, amit azután 178838 A tárgy főszavának nagy kezdőbetűjét vezették hátukra és megszámozták őket. A szekszárdi apátságra vonatkozók pl, a ,,S" betűt kapták. A számozás nem az időrendet követte. 59 L. ezekre Htt-i lvt. 4707—4714. és B1769—B1775. raktári sz. köteteket, illetve csomókat.