Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyar királyi helytartótanács ügyintézése II., 1783–1848 : második közlemény / 58–141. o.

A HELYTARTÓTANÁCS ÜGYINTÉZÉSE 103 az országos hatóság rendelkezett fölöttük, amely az udvari bizottságok döntéséről a kancellária útján mint az uralkodó elhatározásáról értesült. Ilyen helytartótanácsi bizottság volt az egyházügyi (commíssío ecclesiastica), amely II. József 1782. szept, 10-én kelt rendelete értelmében ez év szept. 18-án kezdte meg működését. Elnöke, tanácsosai és tollvivője a helytartótanács tisztviselői közül kerültek ki. Az egyházi vonatkozású ügyeket, amelyeket az említett rendelet részletesen felsorolt, ettől kezdve az egyházügyi bízottság tagjaira osztották ki, akik azokat éppúgy intézték el, mint a többi tanácsos az egyéb ügyeket. Az egyházügyi és a többi bizottság munkája között ekkor még nem volt különbség, legfeljebb az, hogy az egyházügyi iratokat külön is iktatták,

56 továbbá, hogy a tanulmány- és úrbérügyiek mintájára nem az előadó tanácsosok neve alatt, hanem külön csoportokban lajstromozták és helyezték el az irattárban. Amikor 1783 végén az ügyosztályi rendszert bevezették, a helytartótanácsi bizottságok közül egyedül az egyházügyit hagyták meg, a többit mind feloszlatták. Ennek munkája is alkalmazkodott az ügyosztályokéhoz. Az előadó tanácsosok, ha a bizottságban meg is tárgyalták az ügyeket, ugyanúgy intézték el, mint a többi ügyosztály. Megszűnt a külön egyházügyi iktatás, a lajstromozásban 58 Az egyházügyi iktatóíveken külön rovatokban tüntették fel á beadvány egyházügyi jegyzőkönyvi számát (mellette a lapszélen az általános iktatószámot is), tartalmi kivonatát (egyben keltét ée eredeti számát), kézhezvételének pontos idejét, a vonatkozó helytartótanácsi irat jegyzőkönyvi számát, az előadó tanácsos nevét, első előterjesztésének, vagy az egyházügyi bizottság elé utalásának napját, érdemleges elintézésének (a bízottságban és a tanácsban) napját, az elintézés lényegét, a vonatkozó kiadvány elküldésének napját, azt, hogy a kiadvány hova ment, a válasz megsürgetésének és végül megérkezésének idejét és jegyzőkönyvi számát. Az íktatókönyvhöz betűsor os mutatót készítettek. Ha egyazon ügyben több jelentés érkezett (infoimatoriae cumulares), ezek közül csak az elsőt vezették be a rendes egyházügyi iktatókönyvbe, s mellette jelezték, hogy az illető ügy a cumulusok iktatókönyvének hányadik oldalán található. A cumulusokról ugyanis külön vezettek iktatókönyvet, amelynek rovatai megegyeztek az egyházügyi iktatókönyv rovataival. Az egyazon ügyre vonatkozó összes iratokat egy helyen és egy szám alatt iktatták. Ehhez az iktatókönyvhöz is külön betűsoros mutató készült, L. ezeket Htt-í lvt. 3010. raktári sz, kötetben, — Az egyházi lajstromkönyvek beosztása ugyanolyan volt, mint a többi lajstromkönyvé. — Az 1782-ben és 1783-ban kiadott egyházi vonatkozású királyi rendeleteket külön Über regiusba másolták, amihez mutatót is készítettek. L. Htt-i lvt. 3012. raktári sz. kötetet.