Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyar királyi helytartótanács ügyintézése II., 1783–1848 : második közlemény / 58–141. o.

A HELYTARTÓTANÁCS ÜGYINTÉZÉSE 101 veztek néhány számfeletti és tiszteletbeli tanácsost is, akik a hivatali munkában szintén résztvettek. 1783-ban az el­nökön kívül 21 tanácsost tüntetnek fel a hivatalos schema­tísmusok, ez a szám 1790-ben, a helytartótanács és a kamara egyesítésének idején, beleértve a két alelnököt is, 26-ra emelkedett, 1792-ben, a szétválasztás után ismét 2l-re süllyedt, 10 évvel később már 25-re, 1848-ra pedig, a számfelettiek és tiszteletbeliek beleszámításával, 28-ra növekedett. Hasonló arányban szaporították a titkári és fogalmazó állásokat. 1783-ban még csak 5 titkár volt, 1785-ben már 12, 1790-ben 24, 1792-ben 17, 1796-ban 14, 1810-ben 21, 1820-ban 20, 1830-ban 17, 1841-ben (a tisz­teletbeliekkel) 20, 1848-ban pedig 25. Fogalmazó pedig 1783-ban 5, 1785-ben 15, 1790-ben 21, 1792-ben 15, 1796-ban 14, 1810-ben 14, 1820-ban 18, 1830-ban 19, 1841-ben 24, 1848-ban 31. Az 1810-es évektől kezdve fo­galmazó gyakornokokat is alkalmaztak, számuk 1820-ban 11, 1848-ban 14. 53 A bizottságok. Gr. Niczky 1783-i Planuma szakított a bizottsági munka rendszerével, az összes bizottságokat feloszlatta, egyedül az egyházit hagyta meg. Később ezt is átalakí­totta, úgyhogy lényegesen különbözött a korábbiaktól, s ugyancsak különböztek azok is, amelyeket II. József ural­kodása folyamán még megszerveztek, s amelyeknek egy része egészen 1848-ig működött. Továbbra is szoros kap­csolatban állottak a helytartótanáccsal, de bizonyos fo­kig önállósultak, önálló hatáskörhöz jutottak, mintegy ön­álló hatóságok lettek. Szorosan összefügött ez a változás azzal az újítással, amelyet II. József a bécsi magyar ki­rályi udvari kancelláriánál vezetett be. Az uralkodó a magyar rendek régi kívánságát telje­sítette, amikor 1782. május 17-én kelt rendeletével a bécsi általános udvari kamarát megszűntette és a Magyaror­szágot és Erdélyt érintő kamarai ügyek központi irányí­tásával a magyar királyi udvari kancelláriát bízta meg, amelyet nem sokkal ezután, 1782, aug, 14-i rendelete által, egyesített az erdélyi udvari kancelláriával, Az osztrák és cseh tartományok kamarai ügyeit pedig a cseh­osztrák udvari kancelláriára ruházta, A magyar kancellária hatásköre így jelentékenyen kitágult, amihez járult még L, a schematismusok megfelelő köteteit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom