Levéltári Közlemények, 15. (1937)
Levéltári Közlemények, 15. (1937) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyar királyi helytartótanács ügyintézése I., 1724–1783 : [első közlemény] / 84–161. o.
98 EMBER GYÖZÖ A tanács. A helytartótanács is, mint ebben a korban minden magyar központi hatóság, 14 két részre oszlott: a tanácsra és a segédhivatalokra, A tanácsnak tagjai az elnök és a tanácsosok voltak. Résztvettek a tanács munkájában a titkárok is, azonban annak nem érdemi, hanem csak formai részében, ennek megfelelően kötelesek voltak az üléseken megjelenni, azonban hozzászólási és szavazati joguk nem volt, Jelen volt az üléseken a jegyző, 1769 óta az iktató is, természetesen a nélkül, hogy a tárgyalásban és a döntésben résztvettek volna. Idővel azokon a napokon, amikor számvevési ügyeket intéztek, a számvevőt is meghívták a tanácsba, hogy a vitás kérdésekben azonnal felvilágosítást adhasson, a szavazásban azonban nem vehetett részt. Később a számvevőhivatal élére tanácsos került, akinek így szavazati joga is volt. Az ügyek érdemi elintézésének menetét vizsgálva, meg kell különböztetnünk az előkészítést és a döntést. A helytartótanácshoz érkezett minden irat az elnök kezéhez került először, aki azokat felbontotta, a fontosabbakat azonnal átolvasta és valamennyire rávezette annak a napnak a keltét, amelyen kézhezveíte őket. 15 Az elnöki (praeses) tiszt a törvény értelmében állásánál fogva a nádort illette meg, Azonban az uralkodók a nádori méltóságot — különböző okok következtében — nem mindig töltötték be. A tárgyalt korszakban gr. Pálffy Miklós halálától gr. Pálffy János megválasztásáig, majd gr. Batthyány Lajos halálától egészen Sándor Lipót főherceg megválasztásáig üresen állott a nádori szék. Ezekben az években — 16, és 17, századi szokás szerint — helytartók kormányozták az országot, így 1732—1740, kö14 Három ilyen működött: a m. kir, udvari kancellária, a magyar (pozsonyi) és a szepesi (kassai) kamara. Sajnos, egyiknek hivataltörténetét sem ismerjük, így összehasonlításokat, amelyektől pedig sok tanulságot remélhetnénk, nem tehetünk, 15 Az ívalakban kettéhajtott iratok külzetének mellső felén a jobb felső sarokban olvasható az iratokon a kézhezvételt jelző praesentata szó (rendszerint rövidített formájában) és a kelet. Mindkettő az elnök sajátkezű írása. A helytartótanács működésének első idejében még nem mindig az elnök vezette az iratokra az átvétel jelzését, hanem olykor az irodaígazgató tüntette fel, hogy mikor kapta kézhez, vagy a tanácsban mikor mutatta be azokat.
