Levéltári Közlemények, 15. (1937)

Levéltári Közlemények, 15. (1937) - ÉRTEKEZÉSEK - Fekete Lajos: A török levéltárügy / 20–47. o.

46 FEKETE LAJOS számára alkalmassá és szabaddá tenni, avagy nem. Tudvalevő, hogy a török történetírás ezideig szinte kizárólag elbeszélő forrásokból táplálkozott, olyanokból, amelyek sajátságos tulajdonságaiknál fogva egyoldalúak és adatszegények voltak, és mint bármely más nemzet elbeszélő kútfői, nem alkalmasak arra, hogy a múlt történetéhez kizárólagos forrásul szolgáljanak, A török levéltárügy terén szebb jövő előjele, hogy Törökországban is hódít az a felfogás, hogy a török nép múltja mindaddig nem tárható fel, amíg a levéltárügy nincs sikeresen megoldva, s hogy ez a kérdés nemcsak török nemzeti, hanem egyetemes tudományos érdek is. Valóban, a törökség múltja csak levéltárain keresztül menthető meg, a török történet a török levéltári anyaggal mindent megnyer, vagy mindent elveszít. Az a benyomásom, hogy illetékes körök tudatában vannak a kérdés fontosságának s mind a közoktatásügyi miniszter: Saffet Arikan, mind a miniszterelnökség államtitkára: Kemal Gedelec a levéltárügyet elsőrangú feladatnak tekintik. Előkészületben van a levéltári törvény, bővíttetett mind a levéltári állandó tisztviselői kar, mind az ú, n, ,,rendező bízottság" s két fiatal tisztviselő Európába küldetett azzal a megbízatással, hogy az itteni levéltárakat tanulmányozza. Ugyanakkor a helykérdés égető problémájának megoldására is lépések történtek; amíg a kormány nagyarányú kultúrprogrammjába beállított új levéltári épület Ankarában elkészül, a levéltárnak Isztanbulban jelöltetett ki ideiglenes, megfelelő otthon, s e szerint a Dzsevad pasakönyvtárban őrzött anyag, rendezése során, a Szultán Ahmed-dzsámi melletti egykori medresze-épületbe és az ezzel szomszédos, Mi'mär Sinän által emelt egykori fürdőépületbe fog átköltöztetni. Ugyanakkor a munkálatok belső módszerében is irányváltozás történt. Az ísztanbuli levéltári iratanyagok állapotáról a központi kormányhatóságokhoz küldött jelentéseim, valamint Ankarában tartott felolvasásaim"

8 után a Dzsevad pasa-könyvtárában elhelyezett levéltári anyag rendezéséhez alapelvül elfogadtattak azok a gondolatok, amelyeket az 28 Ankara Halkevinde 28—4—1937 ve 10—5—1937 tarihinde Budapesté Üniversitesí Türk Tarihi Privat Docentlerinden Arsivist Dr, Fekete Lajos tarafindán verilen konferans. Ankara 1937, Basvekalet matbaasi. (Az ankarai Halkeviben [kultúrház] Fekete Lajos dr. levéltárnok, a budapesti egyetemen a török történelem magántanára által 1937, ápr. 28-án és május 5-én tartott előadás, Ankara 1937, Államnyomda.) I. füzet 15, 1., II. füzet 14, 1,