Levéltári Közlemények, 15. (1937)

Levéltári Közlemények, 15. (1937) - ÉRTEKEZÉSEK - Fekete Lajos: A török levéltárügy / 20–47. o.

A TÖRÖK LEVÉLTÁRÜGY 41 rozatok stb.) s még sok olyan irattípus lesz külső jelek által is felismerhető, amely egy-egy sorozatba volna öszszehozandó. E kérdéssel kapcsolatban még csak egy iratfajra, bizonyos sí jäkat-típusban írott pénztári utalványokra akarok kitérni, Ezek az aránylag kisebb méretű iratok á csomagokból nagy számban kerültek elő, s a rendező bízottság által „másodosztályú" iratoknak minősítve, újból csomagba köttettek s visszahelyeztettek a raktárba. Aránylag könynyen sikerült belőlük ugyanazon évekből nagyobbszámú iratot összehozni. Régi rendjük után kutatva közös gyűrődések, vízfoltok tűntek rajtuk elő, s végül hátlapjukon egyegy számjegy, az írat sorszáma, pl. 1240 (1824) körüli években egy évben 800, egy másik évben 2000 körüli számok. Az eredmény kétségtelenné tette, hogy ebben az irattípusban egyrészt megint egy sok száz kötegre rúgó sorozat széthullott egyes darabjaival van dolgunk, másrészt, hogy helyes nyomon járunk, amikor e sorozatokat a proveniencia elvének szolgálatában a vázolt módon helyre akarjuk állítani. Az eljárás valóban nem más, mint rekonstrukció: az egybe sorolandó íratok bizonyos deftereknek, pénztári naplóknak voltak kapcsolatos, kiegészítő iratai, s régebben is külön sorozatokat képeztek. Természetes, hogy a munka előrehaladtával az iratok tartalma s a belső ismertető jelek értékes irányítást fognak adni bizonyos sorozatok kialakítására, E tekintetben sokat várhatunk a szigorú török formalizmustól. Azzal a nehézséggel szemben, amit a családnév hiánya az ügyek vonatkozásainak felismerésében okoz, bizonyos formulák fognak segítségül jönni, pl. a megszólítás, a záróformula, a keltezésnek különféle módjai, stb. Ezen utolsó példa illusztrálására megemlítem, hogy a különböző formákban: arab szöveggel, török szöveggel, betűkkel, számjegyekkel írott dátum, a hónap decasaíval — eva'íl, eväsit, evähir: 'első, második, harmadik tíz-nap' — jelzett dátum megfigyeléseim szerint nem ötletszerűen, hanem egyes hivatalokban szabályszerűen, következetesen használtatott, tehát ma is felismerhetően utal a létrehozó hivatalra. Mivel ezek a szerkezeti formák már az egykorúak által ismertető jel gyanánt értékeltettek, azokat felfedezni és felhasználni ma sem nehéz. Bizonyos sorozatok rekonstruálása tehát ilyen külső és iormai sajátságok mellett is megoldható feladatnak látszik,