Levéltári Közlemények, 15. (1937)

Levéltári Közlemények, 15. (1937) - SZEMLE - Komoróczy György: A belga levéltárügy fejlődése / 327–331. o.

SZEMLE 327 a fejlődésről tesznek tanúságot; a szempontok elsősorban gyakorlatiak; már az építkezésnél az anyag fizikai szükségleteit veszik tekintetbe; a gomba terjedését, a fémmel való érintkezést, általában a káros hatásokat igyekeznek eleve kizárni, ha pedig gomba, vagy más rongálódás mutatkoznék, a Public Record Office Repair Staff-jenek mintájára külön rendszeres munkával hozzák helyre. Mindezeken a területeken már nagy eredményekre lehet támaszkodni, s így azt sem csodálhatjuk, ha a kutatás tulaj donképen másodrendűnek tekintett szempontja is szépen érvényesülhet; katalogizálás és fényképezés, mindkettő előrehaladt stádiumban, ezt akarja szolgálni. A teljesebb feldolgozás érdekében azonban a tudományos munka nagyobb szervezettsége volna szükséges; figyelemreméltó, hogy itt a vidéki egyetemek s levéltárak együttműködésére gondolnak. Legkevésbbé előnyös az egyházi levéltárak állapota, itt általános átvizsgálásról van szó; néhol rendezés folyik, s egyes grófságok az egyházi anyagra vonatkozó leltárakat is adtak ki. Az angol lendület nem maradt hatás nélkül Skócia, Írország s főleg Wales fejlődésére. Utóbbi helyen nagy anyaggyűjtés folyik; az indexelés oly bő, hogy külön tárgymutatók készítését tette szükségessé. Szűkebb levéltári szempontból is fontos, de a kutatóra nézve egyenesen fölbecsülhetetlen készítmények az idevágó (list of manorial records, list of industrial and Frade records stb.) jegyzékek, A publicitás különben, katalógusok, évi jelentések stb. formájában, az egész brit területen fejlett. Elekes Lajos. A belga levéltárügy fejlődése.

1 — A háború előtti Belgium levéltárügye nem állott nemzetközi viszonylatban azon a fokon, amely az iratok gazdagságának megfelelt volna. Bárki levéltárnok lehetett, aki a történettudományi tudori címet megszerezte s a nélkül, hogy tisztában lett volna az iratok kezelésének különböző feltételeivel, az egyes iratcsoportok közötti összefügésekkel, a levéltári anyag megőrzésének fontos feladataival, bejuthatott a belga állami vagy magánlevéltárak tisztviselői karába. Éppen e miatt a levéltárakban őrzött iratok keletkezésére, szerkezetére, elosztására vonatkozólag, valamint az iratok használhatósága szempontjából nagyon szűkkörűek voltak az ismeretek. Szakkörökben már régen felmerült az a kívánság, hogy a jövő levéltárnokok kiképzése céljából tanfolyamokat kellene rendezni. Ezek a tanfolyamok mutatnák meg azokat az utakat, melyeken a levéltárnokoknak haladniok kellene, ha a belga levéltárak iratanyagát a mutat1 Archíves générales du Royaume. Travaux du Cours pratique d'Archivéconomie. I. kötet: Bruxelles, 1926. XII + 232 lap. II: Tongres, 1932, VIII + 159 lap, III: Tongres, 1933, CXXXV + 701 lap. IV: Tongres, 1934. 85 lap.