Levéltári Közlemények, 15. (1937)

Levéltári Közlemények, 15. (1937) - IRODALOM - Bakács István János: Huter, F.: Wilhelm Putsch. Versuch einer Lebensskizze. Historische Blätter, H. 7. 1937. / 274 - Wellmann Imre: La riforma degli archivi italiani. Archivi, serie II., anno III. 1936. / 274–275. o.

274 IRODALOM véltár állapota határozza meg. Mindkét esetben a történettanár és a levéltárnok szoros együttműködése elengedhetetlenül szükséges, de inkább a tanár ismertessen, mint a levéltárnok, mert a tanulók tudását, gondolkodásmódját, a korszak hangsúlyozandó vezető gondolatát ez utóbbi nem ismerheti, azt mondja a szerző, de ez a felfogás és általában a levéltárnokkal, mint tanítóval szemben cikke egész folyamán tanúsított elfogultsága minden bizonnyal indokolatlan. (A felvetett probléma a magyar levéltárügyet is közelebbről érintheti. Nálunk a levéltárak látogatása nincs rendszeresítve, a tantervekben és utasításokban nem szerepel, a növendékeket tehát pusztán a történettanár önkéntes buzgósága ismerteti meg — ha megtörténik — a levéltárral. A történelmi oktatás elmélyítése céljából az Országos Levéltár állandó kiállítása a célnak teljesen megfelel.) Oinas a levéltári kiállítást arra is felhasználhatónak tartja, hogy a rendező könyveket, pecséteket, térképeket, metszeteket tárjon a tanulók elé, miáltal a kiállított levéltári anyagot változatosabbá és érdekesebbé teheti. A rövid, de tartalmas dolgozat elolvasása után az a benyomásunk, hogy levéltáraink feladata nem merülhet ki a tudományos feltárás és a közigazgatás igényeinek kiszolgálásában, hanem ki kell azokat a lehetőségeket is használnia, amelyeket a nevelés és tanítás terén nyújt, Olexík Ferenc, Huter, F.: Wilhelm Putsch. Versuch einer Lebensskizze. Historische Blätter 7. Heft. 1937. 89—96. L — Ismeretes, hogy Miksa császár Innsbruckban a Habsburg-család központi levéltárát fel akarta állítani. E nagy tervből csak annyi valósult meg, hogy a bécsi és az innsbrucki levéltári anyag kormányzási szempontból bizonyos rendezést nyert. Ebben a munkában a legnagyobb érdem Putsche volt, aki 1480 körül született s 1504-ben a Gedenckbuch-ban mint kancelláriai írnok szerepel, 1511-ben registrator, vagyis a régi iratok rendezője s mint ilyent, Miksa császár kíséretében találjuk. 1524-ben Ferdinánd Bécsbe hívja a maga korában páratlan levéltári szaktudással rendelkező Putsehot. Nevét az 5 kötetes innsbrucki, a 4 kötetes bécsi, valamint a görzi levéltár repertóriuma tartotta fenn. Ezen dolgozott 1527—1547 között hol Bécsben, hol Innsbruckban, Bár nem származott nemesi családból, Innsbruckban házat, több helyen zálogbírtokot szerzett levéltárnoki munkásságának jutalmaképen. Bakács István János. La rííorma deglí archivi ítalianí. Archivi, serié IL, anno III. 1936. 143—146. 1. — Huszonnégyévi szünet után nemrég tette közzé az olasz belügyminisztérium, az ottani levéltárak (1935-í) működéséről szóló jelentését, A benne közölt összehasonlító

1 adatok a kutatás, anyaggyarapodás, kiállítások rendezése, ki-