Levéltári Közlemények, 15. (1937)

Levéltári Közlemények, 15. (1937) - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Cserjési Károly: Régi írások falun / 240–242. o.

KISEBB KÖZLEMÉNYEK 24i mult évi padlástakarításkor a „lányok összeszedték a régi írásokat és eltüzelték". De a falun nemcsak a régi írások mennek ily ellenőrizhetetlenül veszendőbe, hanem más tárgyi emlékei is a múltnak. Az egyik zalai faluban például szántás közben római sírra bukkantak, amelyből tarajos sisak, széles, rövid kard és egyéb dolgok kerültek elő. A határ másik részében pedig kőkorbeli sírban zsugorított csontvázat és kőszerszámokat találtak. Mikor azonban érdeklődtem e leletek után, már csak azt a választ kaptam, hogy a „jóisten tudja, hova lettek" azok. Csupán néhány eset ez, de vájjon más falukban is nem hasonló-e az helyzet? . . . Vájjon az egész országban, szerte a kis falusi házak padlásain, kamaráiban, lomos ládáiban mily számos és drága emléke rejtőzhetik a múltnak? S nem pusztulnak-e ezek is hasonlóan észrevétlenül napról-napra? .,. Aki valamennyire ismeri a falu életét, csak fájdalmas igennel felelhet e kérdésre. Pusztulnak és elpusztulnak pedig ezek az emlékek, elsősorban a tájékozatlanság miatt, Igen ritka az a falu, ahol akad valaki, aki tudatában van a lim-lomok között megbúvó és szórványosan előbukkanó relikviák jelentőségének és becsének, A legtöbb faluban a falu szellemi vezetői, lelki életének irányítói, a jegyző, a pap, a tanító sem tulajdonítanak azoknak értéket, hiszen sokszor tudomásukkal s így szinte szemeik láttára folyik a pusztulás és pusztítás, a nélkül, hogy a mentés érdekében valamit is tennének. De többnyire nem is várható, hogy a vezetésük alatt állókat az ily emlékek becséről és megtartást kívánó fontosságáról felvilágosíthassák, mert bennük sem támadt fel még a megőrzés jelentőségének és gyakorlati kivitelének gondolata, A kívülről jövő jószándékú, önkéntes mentési akciók a helyi hatóságok részéről nehézségekkel és meg nem értéssel is találkoznak, Az egyik dunántúli járás székhelyén a mult tárgyi emlékeiből, melyek között kőkorbeli obsídíán kések, céhkorsók stb. találhatók, szép kis gyűjtemény állott elő s felvettetett az a gondolat, hogy a járás vezetője, a szokásos jegyzői tiszti értekezletek egyikén a gyűjtemény meglátogatása kapcsán tartasson rövid tájékoztató, figyelemébresztő bemutatást a mult emlékeiből s a gyakorlati tennivalókról. A gondolat nem talált meghallgatásra. Az én megítélésem szerint az első és nem lekícsinyelLevéliári Közlemények 16