Levéltári Közlemények, 15. (1937)

Levéltári Közlemények, 15. (1937) - ÉRTEKEZÉSEK - Bánrévy György: Az iratkezelés története Budán és Pesten 1686–1873 : negyedik közlemény / 210–222. o.

I AZ IRATKEZELÉS TÖRTÉNETE BUDÁN ÉS PESTEN 1686—1873. (Negyedik közlemény,} Az eddigiek során Buda főváros iratkezelési rendszerének fejlődésében két korszak volt elkülöníthető. Az első korszak a visszafoglalástól, illetve a polgári hatósági szervezet működésének megindulásától (1687) a kamarai adminisztráció fennhatóságának megszűnéséig (a kiváltságlevél szerint 1703, ténylegesen azonban később) tartott, a második pedig innen kezdve 1776-ig számítható és Pscherer András irat-, illetve levéltárrendezésével zárul. A két időszakasz közé a város politikai jogállásában beállott változás von cezúrát; az iratkezelés rendszerét tekintve azonban lényeges különbség valójában nincs közöttük. Az, hogy a kamarai adminisztrációnak mint Buda főváros príma instantia-jának eltűnésével a polgári hatóság a központi kormányszékekkel immár közvetlen érintkezésbe jutott, nem jelentette egyszersmind a belső ügy- és azzal kapcsolatban az iratkezelés megváltozását, E két időszakot egybefoglalva legjellemzőbben a mutatók nélküli kezdetleges kezelési és levéltári rendszer korszakának nevezhetjük. Ennek vetett véget Pscherer András levél tár rendezése, mely körülbelül egy évtizedre az irattári kezelést is új mederbe terelte. Ismételnünk kell, hogy az „irattári" kezelést, mert az egyes iratoknak mint ügydaraboknak a városi adminisztráción keresztül az irattári, illetőleg levéltári őrzésig megtett útja a múlthoz képest semmiben sem módosult. Arról a feladatról, melynek elvégzésére 1776-ban Pscherer András, Buda város másodkancellistája vállalkozott, ő maga szuperlatívuszokban emlékezik meg. Azt mondja, hogy a levéltár a „legrendezetlenebb" állapotban