Levéltári Közlemények, 15. (1937)
Levéltári Közlemények, 15. (1937) - ÉRTEKEZÉSEK - László József, K.: Az 1740-ben felálltott magyarországi főhadparancsnokság / 162–176. o.
AZ 1740-BEN FELÁLLÍTOTT FŐHADPARANCSNOKSÁG J63 -származott. Ilyen volt a Mária Terézia uralkodásának kezdetén felállított magyarországi főhadparancsnokság — a német hivatalos terminus szerint „Generalkommando für Hungarn" —, melynek kb. 10.000 fasciculusra menő iratanyaga a M. Kir. Hadilevéltár megszervezéséhez az alapot tulajdonképpen szolgáltatta. E tanulmány a főhadparancsnokság hatalmas iratanyagának rövid, vázlatos bemutatását s a had- és köztörténetírás szempontjából való fontosságának igazolását tűzte ki célul. A magyarországi főhadparancsnokság 1740-ben állíttatott fel. Ez a territoriális katonai hatóságok új átszervezése s ügykörének, területi illetékességének szabályozása során ment végbe. Az első magyarországi főhadparancsnok gróf Pálffy János tábornagy, országbíró, a királynő bizalmának magyar részről legfőbb letéteményese, működését 1740, okt. 24-én kezdte meg. Az új hadparancsnok hivatalos címe német nyelven „Commandirender General in dem Königreich Hungarn", a latin nyelvű hivatalos iratokban pedig: „supremus armorum Regiorum in Hungária praefectus". A történelmi Magyarország területén akkor 6 ilyen Generalkommando állott fenn. A főhadparancsnokságok száma és azok területi illetékességének megállapítása az államterület akkori közjogi és politikai széttagoltságához igazodott. Minthogy a történelmi magyar államterület akkor a szorosan vett Magyarországon kívül még 5 politikai egységre oszlott (Erdély, a Bánát, Szlavónia, Horvátország és a horvát-vend határőrvidék), a Pozsonyban ügyködő magyarországi főhadparancsnokságon kívül volt egy erdélyi Generalkommando Nagyszebenben, volt egy bánáti Temesvárott, egy szlavóniai „Generalatus" Eszéken, egy horvátországi főhadparancsnokság (a hivatalos kitétel szerint „Carlstädter Generalat") és egy horvátvend határvidéki főhadparancsnokság (Warasdíner Generalat) is. Ezeken kívül Mária Terézia uralkodásának első éveiben volt egy felsőmagyarországi Generalkommando is, melynek élén Károlyi Sándor gróf, lovassági tábornok állott. Hogy mi volt a célja e főhadparancsnokság felállításának, nem tudjuk. Lehetséges, hogy a bécsi kormánykörök a felsőmagyarországi területrész politikai elválasztására, külön provinciává való megszervezésére gondoltak s a külön katonai kormányzat ideiglenes megszervezése egyike volt az elválasztást előkészítő intézke11*
