Levéltári Közlemények, 15. (1937)

Levéltári Közlemények, 15. (1937) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyar királyi helytartótanács ügyintézése I., 1724–1783 : [első közlemény] / 84–161. o.

A HELYTARTÓTANÁCS ÜGYINTÉZÉSE 105 selők is megjelentek, az egészségügyiben pedig az egész­ségügyi bizottság egyik tanácsosa is részt vett. Ez a gya­korlat általános szokás volt a 18. században és a helytar­tótanács működésének kezdetétől fogva előfordult, hogy az olyan kérdéseket, amelyeknek közigazgatási és pénzügy­igazgatási vonatkozásai egyaránt voltak, amelyek tehát a helytartótanács és a kamara hatáskörébe egyformán bele­estek, a két hatóság ú. n. vegyes bizottságok (commissio­nes míxtae) útján tárgyalta meg és intézte el. Közigaz­gatás és pénzügyigazgatás még a 18. században sem kü­lönültek el egymástól élesen, az ilyen vegyes bízottságok ülései ennek megfelelően állandóan napirenden voltak. Az uralkodó már 1724-ben úgy döntött, hogy a vegyes üléseken mindig a helytartótanácsi kiküldött elnököljön, a többi tanácsos pedig tanácsosi kínevezésének ideje szerint foglaljon helyet. 24 A cassa parochorum bizottságában he­lyet foglaló kamarai tanácsosokat azonban az érsek a két másik vallásügyi bízottságba; nem hívhatta át, mint­hogy az ezekben tárgyalt ügyekre a kamarának befolyása nem volt. A sok bizottsági tárgyalás igen nagy munkát rótt a tanácsosokra, különösen a köznemesi származásúakra, akik a bizottságokban a tulajdonképpeni munkát végezték és akikre e mellett az alkalmi ügyek elintézése is várt. Mert a főpapok és a főurak többnyire csak megjelentek az üléseken, de az érdemleges munkában, kevés kivétellel, nem vettek részt. Ezt természetesnek találták ebben a korban, úgyhogy amikor 1769-ben a helytartótanács szá­mára kiadott pótutasítás szigorúan meghagyta, hogy a tanácsosok arányosan vegyenek részt a munkában, a főpa­pokat és az országbárókat ugyancsak kivette a szabály alól és csak azt hangsúlyozta, hogy a titkos tanácsosokra ez a kivétel ne terjedjen ki. Nem csodálhatjuk tehát, hogy a bizottságok reformja már igen korán napirendre került és ismételten kísérletet tettek ennek a fontos kérdésnek a megoldására. A bizott­ságok megalakulásakor a helytartótanács rendszerint el­mulasztotta, hogy pontos utasítással lássa el őket, úgyhogy sem hatáskörük, sem a tárgyalásnál iránytadó általános el­^vek, sem a tárgyalás és jelentéstétel módja pontosan meg­24 1724, szept, 7-én kelt királyi rendelet, amelyen az uralkodó a helytartótanács felterjesztésére sem változtatott. Htt.-i lvt. Acta Id. Mise. No. 65. L. az 1724. dec 30-án kelt leiratot. U. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom