Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei notárius / 149–171. o.

A VÁRMEGYEI NÓTÁRIUS 151 lett lennie, hogy a tudományos „deák" (litteratus) jelzőt kiérdemelje. Ilyenek még kevesebben voltak. Olyanokat is alkalmaztak tehát, akik még latinul sem tudtak jól. Talá­lunk ugyanis olyan okleveleket, amelyeket gyarló fogal­mazásuk miatt meg sem lehet érteni. Az írás alakján is sokszor meglátszik, hogy gyakorlatlan kéztől származik; nem egyszer e miatt szinte olvashatatlan. 10 A vármegyei jegyző legrégibb ismert őse az abaúj­vármegyei Középnémetiben 1325. dec. 4-én kelt oklevélben névleg megemlített „magíster Stephanus nótárius nőst er lehet. 11 További adatok csak a XV, sz.-ból találhatók. A jegyzők bért, külön díjazást kaptak és nem tiszte­letdíjat (salaríum), mint a vármegye többi tisztviselői, Még a XVI, században is csak felfogadott béres alkalmazottai a vármegyének és nem választás útján kerültek tisztsé­gükbe, mint a többi tisztviselő- Zólyom vármegye első jegyzőkönyvében, amely az 1500. évvel kezdődik, az ezen időben még évenként tartatni szokott tisztújításokon (re­stauratio) névleg is felsorolják valamennyi megválasztott tisztviselőt; az alispánt, a szolgabírákat és a hites ülnökö­ket (iurati assessores), az esküdteket; a jegyzőt, noha tu­dunk létezéséről, nem említik, A vármegyék életében az erőskezű Mátyás király ha­lála nagy és mélyreható változást idézett elő. II, Ulászló és II, Lajos gyenge kormánya alatt a központi erő ha­nyatlását a particularis erő kifejlődése követte: a Wer­bőczy irányította köznemességből szervezett hatalom vált, amely a vármegyén belül maga lett sorsának intézője. Maga irányította belső igazgatását a maga választotta és már nem a főispán által megbízott alispánja útján. Végleg és teljességében kialakult az autonóm vármegye. Ez az új vármegye a belső rend biztosítására fokoza­tosan kiépítette a középkorban még teljesen kezdetleges közigazgatását és így az addig leginkább csak törvényke­zési működést kifejtő vármegyei tisztviselőknek teendői is megszaporodtak. E közigazgatási teendők többfélesége, a különböző utasítások kiadása, tanúkihallgatások lefolyta­tása, helyszíni szemlék, jelentések megtétele, a különféle összeírások mindinkább gyakoribbá tették az írásbeli fel­jegyzéseket, amelyek addig, az autonómia teljes kiala­kulásának idejéig első sorban a jegyzőkönyvi bejegyzé­10 Holub: Zala megye története a középkorban, I, 314, 11 Orsz. Ltár. Dl. 2329.

Next

/
Oldalképek
Tartalom