Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei notárius / 149–171. o.

A VÁRMEGYEI NÓTÁRIUS 151 lett lennie, hogy a tudományos „deák" (litteratus) jelzőt kiérdemelje. Ilyenek még kevesebben voltak. Olyanokat is alkalmaztak tehát, akik még latinul sem tudtak jól. Találunk ugyanis olyan okleveleket, amelyeket gyarló fogalmazásuk miatt meg sem lehet érteni. Az írás alakján is sokszor meglátszik, hogy gyakorlatlan kéztől származik; nem egyszer e miatt szinte olvashatatlan.

10 A vármegyei jegyző legrégibb ismert őse az abaújvármegyei Középnémetiben 1325. dec. 4-én kelt oklevélben névleg megemlített „magíster Stephanus nótárius nőst er lehet.

11 További adatok csak a XV, sz.-ból találhatók. A jegyzők bért, külön díjazást kaptak és nem tiszteletdíjat (salaríum), mint a vármegye többi tisztviselői, Még a XVI, században is csak felfogadott béres alkalmazottai a vármegyének és nem választás útján kerültek tisztségükbe, mint a többi tisztviselő- Zólyom vármegye első jegyzőkönyvében, amely az 1500. évvel kezdődik, az ezen időben még évenként tartatni szokott tisztújításokon (restauratio) névleg is felsorolják valamennyi megválasztott tisztviselőt; az alispánt, a szolgabírákat és a hites ülnököket (iurati assessores), az esküdteket; a jegyzőt, noha tudunk létezéséről, nem említik, A vármegyék életében az erőskezű Mátyás király halála nagy és mélyreható változást idézett elő. II, Ulászló és II, Lajos gyenge kormánya alatt a központi erő hanyatlását a particularis erő kifejlődése követte: a Werbőczy irányította köznemességből szervezett hatalom vált, amely a vármegyén belül maga lett sorsának intézője. Maga irányította belső igazgatását a maga választotta és már nem a főispán által megbízott alispánja útján. Végleg és teljességében kialakult az autonóm vármegye. Ez az új vármegye a belső rend biztosítására fokozatosan kiépítette a középkorban még teljesen kezdetleges közigazgatását és így az addig leginkább csak törvénykezési működést kifejtő vármegyei tisztviselőknek teendői is megszaporodtak. E közigazgatási teendők többfélesége, a különböző utasítások kiadása, tanúkihallgatások lefolytatása, helyszíni szemlék, jelentések megtétele, a különféle összeírások mindinkább gyakoribbá tették az írásbeli feljegyzéseket, amelyek addig, az autonómia teljes kialakulásának idejéig első sorban a jegyzőkönyvi bejegyzé10 Holub: Zala megye története a középkorban, I, 314, 11 Orsz. Ltár. Dl. 2329.