Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Csobán Endre: A levéltár helyisége és berendezése / 45–67. o.

A LEVÉLTÁR HELYISÉGE ÉS BERENDEZÉSE 49 szívesen helyezik el a levéltárakat régi, kiszolgált, más célra már nem igen használható épületek helyiségeiben. Rendesen vastagfalú bolthajtásos épületekről van szó, amelyeknek helyiségei sötétek, nedvesek, dohosak. Pedig az iratnak éppen úgy szüksége van fényre és levegőre, mint magának az embernek, Sőt tekintve, hogy egyes fon­tosabb irat több ezeréves létre számíthat, a levegő, a vilá­gosság és a karbantartás az írat számára még fontosabb életfeltétel. Egészségtelen helyiségben az írat sem egész­séges és gyors pusztulásra van ítélve. Amikor tehát arról van szó, hogy egy levéltár szá­mára helyiséget vagy épen épületet válasszunk ki, minde­nekelőtt arra kell törekedni, hogy ez az épület vagy helyi­ség egészséges legyen. Minthogy pedig az épület egész­sége elsősorban a talajtól függ, legelőször erre kell a fi­gyelmünket fordítani. Sem nedves, sem túlságosan poros talaj nem jó. Nedves talajon sok költségbe kerül szigetelni az új épületet is, homokos talajon pedig a nyári száraz­ság hajt porfelhőket a levéltárba, ami nem használ az iratoknak. Különösen vigyázni kell hegyes vagy dombos vidéken emelt épületeknél, ahol egy közeli forrás könnyen elönthetí talajvízzel az építéskor száraz alapot is, 10 A ta­lajvíz először az alapba, a padlóba, a falak alsó részébe szivárog, ahonnan párolgás révén eljut az iratokhoz is. Legjobb tehát a homoktól és nedvességtől mentes talaj. Még egy fontos szempontra kell ügyelni a levéltár­épület helyének kiválasztásánál: arra, hogy a terjeszkedés szüksége bizonyos idő múlva feltétlenül beáll. Legyen te­hát erre a célra elegendő tér az épület körül, ami egyéb­ként a helyes szellőzés és tűzvédelem később említendő szempontjai miatt is szükséges. Tanácsos az épületet kö­rülvenni gyeppel, növényekkel, hogy a falak közvetlen közelébe idegen ne férkőzhessek. Az épület fala és az utcavonal között alkalmazott árok vagy mélyedés a jár­művek okozta rázkódtatástól óvja meg az épületet. Ilyen szempontokra is figyelemmel voltak a már említett lon­doni, dahlemi s más újabb levéltárak építésénél. Mindezeken felül meg kell erősíteni az épületet mind­azokkal a műszaki védő anyagokkal, amelyeket a modern építéstechnika nyújtani tud. A cementet, mész vakolatot, aszbesztet oly módon kell alkalmazni, hogy egyfelől a falak és a padozat teljesen áthatolhatatlanok legyenek, másfelöl 10 Casanova: Archivística, 34. 1. Levéltári Közlemények . É

Next

/
Oldalképek
Tartalom