Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - SZEMLE - Ila Bálint: A magyar református egyházi levéltárügy rendezése / 336–340. o.

SZEMLE 339 téren alighanem kevesebb. Nem tartjuk ugyanis valószínűnek, hogy — amint a bizottság hiszi — egy központi levéltár öszszes munkáját 1—2 levéltárnok elláthatná. Ennyi szakember legalább kellene, de melléjük föltétlenül kellene még annyi segéderőt állítani, mint amennyi a négy levéltárban együttvéve alkalmaztatnék, már csak a munka eredményének biztosítása szempontjából is. Hiszen a munka nem lenne kevesebb az egy levéltárban sem, mint a négyben együtt, sőt a beszállítás jóval több nehézségbe ütköznék, mert egy gyüjtőlevéltár felállítása esetén annak természetszerű székhelye csak Budapest lehetne, innen viszont a gyűjtés lenne körülményesebb és egyben költségesebb. A beszállítással járó szaktudást igénylő munkákat inkább végezhetnék az egyes beszállítandó helyekhez közelebb eső kerületi levéltárak vezetői, mint a nagyobb távolságra fekvő egyetlen központi levéltár szakemberei. E tárgyi szempontok mellett a tudományos szempontok is a kerületi gyüjtőlevéltárak szervezése mellett szólnak. Egyháztörténetírásunknak és általában a történttudománynak nagyabb hasznára válnék a decentralizáció és talán jobban szolgálnák a részletkutatások ügyét a 'kerületi levéltárak, már csak az anyag könnyebb hozzáférhetőségével is. Gondolunk itt elsősorban az egyetemi doktori értekezések és a helytörténetek íróira, akik az anyag földolgozásával igen hasznos munkát végezhetnének az összetevő történetírás számára. Itt említjük meg azt az örvendetes tényt is, hogy 11 egyházmegye máris hajlandónak mutatkozott levéltára beszolgáltatására, Tolna pedig egyenesen szükségesnek tartja az elszállítást, éppen a mostani, nem kielégítő helyzetre való hivatkozással. Mindössze 4 egyházmegye utasította el határozottan az átadás gondolatát. Mivel azonban e javaslat foganatosítása, annak konventi határozattá, majd egyházi törvénnyé emelése után is hosszabb időt fog igénybe venni, a levéltári kezelés és őrzés elemi föltételei hiányában kellően nem biztosított levéltári anyag azonnali biztosításának megoldására is tesz javaslatot a levéltárügyi mzottság: az ilyen levéltárat a kerületi elnökség szállíttassa máris vagy saját levéltárába, vagy más alkalmas helyre és ott a tulajdonjog érintetlenül hagyása mellett a gyüjtőlevéltárak megszervezéséig raktároztassa be. Hogy milyen szükséget elégítene ki a gyüjtőlevéltárak felállítása és milyen állapotokat szüntetne meg, annak a legnagyobb bizonyságát szolgáltatják azok a jelentések, amelyeket a konvent kérdőíveire az egyes levéltárral rendelkező egyházi hatóságok, egyházközségek, egyházmegyék, egyházkerületek, főés középiskolák küldöttek be s amelyek adatait a levéltárügyi bizottság jelentésébe foglalta. Részletezés helyett itt csupán néhány fontosabb adatot emelünk ki, A református egyházi levéltári anyag 1100 különböző helyen a legkülönbözőbb módon •őriztetik, A több mint 1000 egyházközség levéltáraiban a leg«értékesebb anyagot a régi egyházi anyakönyvek alkotják, ame22* »