Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - IRODALOM - Czobor Alfréd: Hrubý, Václav: Úvod do archivní teorie i prakse. (Bevezetés a levéltári elméletbe és gyakorlatba) Prága, 1930. / 279–283. o.

282 IRODALOM A levéltáros lépten-nyomon rájuk van utalva s alapos elsajátításuk híján bajosan képes minden irányban megfelelni még ama hivatásával járó kötelességének is, hogy a hozzá fordulóknak szakszerű felvilágosítással szolgáljon. A levéltárrendezésről szólva, ezt a provenientia alapelvén nyugvó, különben ma már általánosan elfogadott holland levéltári elméletre fekteti, Az irattár rendje a levéltárnak is rendje, miáltal utóbbi hű képe a hivatalok működésének a múltban; de csak addig, amíg ez az eredeti rend nincs megbolygatva. Ez azonban igen sok esetben nem így van s rendezés válik szükségessé- Levéltárat rendezni tehát annyit tesz, min benne az eredeti rendet víszszaállítani. Ennek leszögezése után leírja a fontosabb elveket és módszereket, melyek szerint ez alapon a rendé* zésnek történnie kell, meghatározva azt is, mely esetek azok, amikor chronologíaí rendhez kell folyamodnunk. Elengedhetetlen feltétel az illető hivatal szervezetének és történetének alapos ismerete. Hozzátehetjük, hogy például családi levéltár rendezéséhez sem szabad az illető család genealógiájának és e réven családi kapcsolataínak előzetes tanulmányozása nélkül hozzáfogni. Ugyanis egyebektől eltekintve, számos példa van arra, hogy egy-egy ilyen levéltár valamely más, olykor több családnak is, rendszerint a fíúág kihalása következtében a leányággal bekerült levéltárát is egyesíti magában. Ezeket pedig szintén eredeti rendjükben külön kell választani. Ugyanezen fejezet keretében van szó a levéltári helyiségről, az íratok, pecsétek konzerválási módjáról stb. Két külön fejezetben (4, és 5.) foglalkozik a szerző a levéltár leltárának és katalógusának a szerkesztésére vonatkozó tudnivalókkal, Mindkettőt, előbbit hivatalos, utóbbit tudományos használatra, elengedhetetlen levéltári kellékként állítja előtérbe. A katalogizálásnál chronologíaí rendet ír elő. Ennek kapcsán bő kortani magyarázatokat nyújt, melyekhez műve II, mellékleteként megfelelő táblázatok szolgálnak. Majd a regesztázás módját s általában a katalogizálás egyéb járulékait fejtegeti. Műve első részét a levéltáros kötelességeiről szóló fejezettel zárja. Ebben megállapítja, hogy ha a levéltáros levéltárát rendezi, leltározza és katalogizálja s gondosan őrzi, mindezzel leglényegesebb kötelességeinek máris eleget tett. A rábízott levéltárnak minden káros behatástól való megóvása, a kikölcsönzött anyag nyilvántartása és egyéb, a levéltári praxisból ismert feladatai mellé sorozza a tudományos