Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - IRODALOM - Czobor Alfréd: Hrubý, Václav: Úvod do archivní teorie i prakse. (Bevezetés a levéltári elméletbe és gyakorlatba) Prága, 1930. / 279–283. o.

IRODALOM 281 eddig a föntebb fölsorolt emlékek hovatartozásának megítélése körül gyakran tapasztalt ingadozás és az ennek következtében előállott, vagy teljesen önkényesen folytatott rendszertelen gyűjtés volt — nem ugyan általánosan, de nem is kivételesen — egyik főakadálya. Amit pedig Hruby a prágai múzeum levéltáráról mond, ugyanazt mi is elmondhatjuk a magyar nemzeti múzeumi levéltárnak pl. úgynevezett törzsanyagáról is. Bármily értékes, a levéltár fogalma alá nem esik: gyűjtemény. De éppen azért, mivel legnagyobbrészt különböző levéltárak töredékeit, egyes darabjait, sőt egész, de megbontott levéltárakat is tartalmaz, a levéltári szempont arra kötelez, hogy provenientiájuk szerint amazok, amennyiben az Országos Levéltárnak, illetőleg a ma már vele egyesített nemzeti múzeumi levéltárnak tényleges őrizetében levő köz- vagy magánlevéltárak szerves részei, ezekbe visszaosztassanak, a megbontott levéltárak pedig rekonstruáltassanak, — miként ez már folyamatban is van. Hruby műve a levéltár tartalmát a benne őrzött emlékek külső jellege szerint osztályozza. Általánosságban öt csoportot különböztet meg: 1. egyes íratok, oklevelek, naplók, levelek, 2, iratkötegek, 3. kéziratok és könyvek, 4. tervek, térképek, képek, 5. pecsétnyomók. Bővebben nem értekezik róluk (bizonyára a könyvének második részében ismertetett levéltárakra és példákra utalja az olvasót), hanem abból kiindulva, hogy csak szakképzett, a történelemben és mindenekelőtt diplomatikában jártas levéltáros tud előírt hármas kötelességének: a levéltárrendezésnek, leltározásnak és katalogizálásnak eleget tenni, e fejezetet úgyszólván egészében az oklevéltan és a vele rokon tudományok: a paleográfia, chronologia, sfragistika, heraldika és genealógia összefoglaló ismertetésére szánja, melyeket — mint mondja — általában segédtudományoknak neveznek, holott inkább történeti alaptudományoknak volnának nevezhetők, ha a tudományokat egyáltalában alap- és melléktudományokra lehetne osztani, A szűk keretben nem adhatott kimerítő kompendiumot, de világos és rendszeres útmutatással szolgál a levéltári emlékek felismeréséhez azoknak, akiknek immkáját elsősorban szentelte, A behatóbb tanulmányokat végezni akarók számára utal az elsorolt segédtudományokkal foglalkozó kézikönyvekre. S hogy maga is behatóbban kiterjeszkedett rájuk, teljesen helyénvaló; mert nélkülök levéltárosi szakképzettség minden egyéb tudományos felkészültség mellett sem képzelhető el.