Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - IRODALOM - Lakó György: Arhiivinduse käsiraamat I–II. (A levéltárügy kézikönyve) Tartu, 1936. / 273–279. o.

274 IRODALOM ben vannak, ahogy őket bedobták, takarva a mellett még sokesztendős portól. Azoknak, akiknek a levéltárról ilyen fogalmuk van, vagy akik úgy gondolják, hogy a levéltárak­nak jobb gondozásra nincs is szükségük, ez a könyv telje­sen ellentétes magyarázatot fog adni. E könyvben a szer­zők mindenekelőtt megvilágítják azt, hogy a levéltár ter­mészetére nézve nem bármily szükségtelen papírok és tár­gyak halmaza, mint azt a múltban gondolták és mint ami­lyen híre a levéltáraknak még ma is van. Törekedtünk meg­rajzolni: hogyan fejlődik egy levéltár, milyen volt a le­véltárak fejlődési menete a múltban, mily kötelességekkel jár a levéltár gondozása, rendezése és védelme a jelenben, hogy azt a való élet és a tudományos kutatás számára használhatóvá tegyük. Szemügyre vettük az intézmények irattárai rendezésének elvi kérdéseit is, és megkíséreltük ráirányítani a figyelmet azokra a feladatokra, melyeket az irattárosnak és a levéltárosnak kötelessége betölteni" . . . írja a szerkesztő az előszóban az 1933-ban megjelent első kötetben, melyet a 2. kötet csak 3 évvel később követett. A könyv megírásánál a szerzők, akik a legkiválóbb észt levéltári szakemberek közül sorozódnak, már figyelemmel voltak az új levéltári törvényre, mely akkor volt kidolgo­zás alatt. A könyv egyszersmind segédkönyvül kíván szol­gálni azok számára, akik a jövőben levéltári alkalmazásba szándékoznak lépni. A tartuí egyetem bölcsészeti kara tanrendjében rendkívüli tárgyként szereplő levéltárügy vizsgái követelményei közt elő is van írva egyebek közt az „Arhiivinduse käsiraamat". Az 1. könyv 1. fejezetében Liiv 0., a tartui országos központi levéltár igazgatója, a levél- és irattár fogalmát határozza meg. Szerinte a levéltár oly írott, rajzolt, nyom­tatott, illusztrált vagy egyéb dokumentumok egységes halmaza, amelyek egy intézmény vagy annak hivatal­noka szolgálati működése útján keletkeztek, illetőleg hi­vatalos feladattal készített vagy fogadott el valamely in­tézmény vagy annak hivatalnoka és amelyeknek rendelte­tése volt az illető intézmény vagy annak hivatalnoka kezé­ben maradni. Különbséget tesz a szerző ,,halott" és ,,futó" levéltár között. Az előbbi működését már befejezte s az intézmény mindennapi ügyviteléhez már nem szükséges, a ,,futó" levéltár, melyet irattár néven inkább ismernek, az intézmény ügyvitelében még használatos, innen azonban időközönként az idősebb anyagot átviszik az intézmény ,,halott" (vagy történeti) levéltárnak nevezett részébe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom