Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - IRODALOM - Lakó György: Arhiivinduse käsiraamat I–II. (A levéltárügy kézikönyve) Tartu, 1936. / 273–279. o.

274 IRODALOM ben vannak, ahogy őket bedobták, takarva a mellett még sokesztendős portól. Azoknak, akiknek a levéltárról ilyen fogalmuk van, vagy akik úgy gondolják, hogy a levéltáraknak jobb gondozásra nincs is szükségük, ez a könyv teljesen ellentétes magyarázatot fog adni. E könyvben a szerzők mindenekelőtt megvilágítják azt, hogy a levéltár természetére nézve nem bármily szükségtelen papírok és tárgyak halmaza, mint azt a múltban gondolták és mint amilyen híre a levéltáraknak még ma is van. Törekedtünk megrajzolni: hogyan fejlődik egy levéltár, milyen volt a levéltárak fejlődési menete a múltban, mily kötelességekkel jár a levéltár gondozása, rendezése és védelme a jelenben, hogy azt a való élet és a tudományos kutatás számára használhatóvá tegyük. Szemügyre vettük az intézmények irattárai rendezésének elvi kérdéseit is, és megkíséreltük ráirányítani a figyelmet azokra a feladatokra, melyeket az irattárosnak és a levéltárosnak kötelessége betölteni" . . . írja a szerkesztő az előszóban az 1933-ban megjelent első kötetben, melyet a 2. kötet csak 3 évvel később követett. A könyv megírásánál a szerzők, akik a legkiválóbb észt levéltári szakemberek közül sorozódnak, már figyelemmel voltak az új levéltári törvényre, mely akkor volt kidolgozás alatt. A könyv egyszersmind segédkönyvül kíván szolgálni azok számára, akik a jövőben levéltári alkalmazásba szándékoznak lépni. A tartuí egyetem bölcsészeti kara tanrendjében rendkívüli tárgyként szereplő levéltárügy vizsgái követelményei közt elő is van írva egyebek közt az „Arhiivinduse käsiraamat". Az 1. könyv 1. fejezetében Liiv 0., a tartui országos központi levéltár igazgatója, a levél- és irattár fogalmát határozza meg. Szerinte a levéltár oly írott, rajzolt, nyomtatott, illusztrált vagy egyéb dokumentumok egységes halmaza, amelyek egy intézmény vagy annak hivatalnoka szolgálati működése útján keletkeztek, illetőleg hivatalos feladattal készített vagy fogadott el valamely intézmény vagy annak hivatalnoka és amelyeknek rendeltetése volt az illető intézmény vagy annak hivatalnoka kezében maradni. Különbséget tesz a szerző ,,halott" és ,,futó" levéltár között. Az előbbi működését már befejezte s az intézmény mindennapi ügyviteléhez már nem szükséges, a ,,futó" levéltár, melyet irattár néven inkább ismernek, az intézmény ügyvitelében még használatos, innen azonban időközönként az idősebb anyagot átviszik az intézmény ,,halott" (vagy történeti) levéltárnak nevezett részébe.