Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Iványi Béla: Trencsén vármegye levéltárai a vármegye multjára vonatkozó főleg középkori oklevelek szempontjából : első közlemény / 225–245. o.

228 IVÁNYI BÉLA kák, melyek a vármegye egy-egy helységének múltjával foglalkoznak, ilyen pl.: Matter Rezső műve: Csacza mezőváros és környéke története. Zsolna, 1907. — A 80 oldalas művecske levéltári forrásokra is támaszkodik. A vármegye múltjával és történetével azonban részletesebben már csak azért sem lehetett eddig foglalkozni, mert az idevonatkozó történelmi anyag teljes egészében még feltárva és összegyűjtve nem volt, A mai Trencsén vármegye nagyrésze, körülbelül Trencsén várától északra a X—

XI. században vagy lakatlan vagy csak gyéren lakott erdős terület lehetett. Mór pécsi püspök 1065-ben Trencsén vármegye területét solitudonak, azaz lakatlan, üres, puszta vidéknek nevezi s ezt írja róla Cosmas krónikás is, akinek feljegyzései szerint, a XI. század végén és a XII. század elején Trencsénen túl, kelet felé (Trencsén—Bán felé) rengeteg erdőségek terültek el s maga Bán is ,,in mediís silvis atque montibus est situs," s bizonyára vadászatokra igen alkalmas.

6 Trencsént, mint „villá"-t, mint lakott helyet, sőt vámszedő helyet, legelőször a XII. század elején említik a levéltári források,

7 akkor, amidőn ez a ,,villa", mint az egykori gyepüvonalakon túl fekvő „clausura regní", mint a Vág folyam völgyének elzárója fontos stratégiai és gazdasági pont kezdett lenni, amikor ezen jelentős hely körül csakhamar kialakulhatott a trencséni határvárispánság is, amely a XII. század második felében már készen állhatott, s amelynek tiszti személyzetéből a XIII. század elején (1208. körül) néhányat névszerint is ismerünk, így pl. Márton trencséni várispánt, azután Stoysá-t, aki ,,princeps milicíe Trincínensis" volt és Ladislaus centuriót.

0 A trencséni vár birodalmához tartozó, s a várral szemközt, a Vág jobbpartján fekvő (Vág-)Zamárdot, a Zamaróczy-család ősí fészkét is kezdik ekkor már emlegetni a források. A trencséni várhoz tartozó ,,Zamar" villa lakói azonban a tatárjárás alkalmával elpusztulhattak. Ezeknek pótlására a tatárjárás után külföldről jöttek be telepesek, akik közül egy 1241. évi oklevél többeket névszerint is felsorol (Bense, Pepryle, Cepk és Hoztyna), s ezek az oklevél szerint Né* 8 Századok 1901. 1048. 1. — Karácsonyi: A magyar nemzet történeti joga, 26. 1. — Pertz: Monumenta Germaniae SS. IX. kötet, 100. 1. — Iványi: Pro Hungária Superiore 41. 1. 7 Szentpétery: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Budapest, 1923. I. k. 16. 1. 8 Hazai Okmánytár VII. kötet 5. 1.