Levéltári Közlemények, 14. (1936)
Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Bánrévy György: Az iratkezelés története Budán és Pesten, 1686–1873 : harmadik közlemény / 204–224. o.
AZ IRATKEZELÉS TÖRTÉNETE BUDÁN ÉS PESTEN 1686—1873. 223 A városi hivatali adminisztráción kívüleső ügyekben a tanács kebeléből egy megbízottat vagy többekből álló bizottságot küldött ki és melléje kirendelt egy-egy kanceílistát a tárgyalási íratok elkészítésére, jegyzőkönyvek felvételére, A megbízottak közt gyakran szerepel a jegyző is. Adóösszeírás foganatosítására kirendelt bizottság például a jegyzőből, a telekkönyvi hivatal tisztviselőiből és egykét tanácstagból állott. A kancelláriából az esetleg szükséges íratok az ilyen bizottságok rendelkezésére voltak bocsátva. Bizottságilag nyert elintézést a hagyatéki és egyéb leltárak készítése, anyagi követelés jogosságának felülvizsgálása, panaszok kivizsgálása, tanúvallomások felvétele stb. A kancellária tisztviselőit a bizottságok írnoki teendőinek ellátása alaposan igénybe vette, azonfelül pedig még külön megbízásokat is kellett teljesíteniük és küldetésekben eljárniok. Ilyenek voltak többek közt az időnkint adódó különféle összeírások, kötelezvények írása és a felekkel való aláíratása, szerződések aláíratása, bizalmi feladatok, a polgárok jegyzékének vezetése, szőlőbárcák kiadása. Iratküldésekkel kapcsolatban a kancellistáknak vidéki utakra is kellett vállalkozniuk. Az expedíciók postára adása szintén az ő feladatuk volt. A város országgyűlési Tcöveteit kísérő kancellista az országgyűlési íratok leírásával volt elfoglalva, de ezért természetesen rendes napidíj járt neki. A tárnokszékí iratok leírásáért a kancellária tisztviselőjének 8 aranyat engedélyezett a kamara. Hosszú és igen változatos még a sora azoknak a különleges megbízatásoknak, melyeket a kancellária tisztviselői, beleértve élükön a jegyzőt is, iratokkal kapcsolatban hivatalosan ugyan, de a város tulajdonképpeni közigazgatásának körén kívül kaptak. Ezeknek a feladatoknak ismertetése azonban éppen az utóbbi oknál fogva nem tartozik munkánk keretébe és ezért csak kultúrtörténeti vonatkozása miatt említünk meg egyet közülük. A helytartótanács 1773. december 27-én elrendelte, hogy a feloszlatott jezsuita-rend budai kollégiumának könyvtárát írják Össze és regisztrálják, egyben kirendelt a város részéről ledigt- und hier angefüegte Klag Libelle dem Gallus Nayburger (als erste dem 19-ten Novembris anni currentis, zweythe dem 2-ten Decembris, drith und lezte aber dem 14-ten Decembris) ordtentlichen und ad manus consigniret habe, ein solches besoheine hiemit. Ofen, dem 16-ten Decembris 1762. (Martin Mehrl Raths Diener allda. — Szfőv. Ltár, Történeti értékű okmányok, 1. doboz, 1762. dec. 16.