Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Bánrévy György: Az iratkezelés története Budán és Pesten, 1686–1873 : harmadik közlemény / 204–224. o.

220 BANRÉVY GYÖRGY a kancellária, illetőleg a jegyző tartozott gondoskodni, de ha a végrendelkező változtatást akart rajta eszközölni, ismét kikérhette. A céhkiváltságokat a tanácsban fel kellett olvasni, csak azután, történhetett meg azoknak jóváhagyása, A szabad ki- és beszállítást engedélyező cédulák kiállítása a polgármester, bíró vagy a jegyző hatáskörébe tartozott.

274 A város hivatalos levelezését a jegyzőnek és aljegyzőnek kellett ellátnia. Ez a ténykedés nem szünetelhetett, de még halasztást sem tűrt. Ezért még egyszerre mindkettejük távollétében is el kellett valakinek intéznie. Ilyen esetben a polgármesterre hárul a feladat és az, miután az egész tanácsot nem lehet késedelem nélkül egybehívni, felhatalmazást kap a levelek önálló megfogalmazására és kiadmányozására, A megkötés csak az, hogy a kiadmányt a legközelebbi tanácsülésen, amint egyébként is szokásos, be kell mutatnia.

275 A jegyző kötelessége volt, hogy a tanács határozatait a jegyzőkönyvezés után a tanácsban legott felolvassa és feltegye a kérdést, hogy a jegyzőkönyvi beírás megfelel-e a határozatnak. A latin szövegű rendeleteket, átiratokat és kiadmányokat a latinul nem tudó tanácstagok miatt németül is tolmácsolta és írásban is fordított szövegeket szükség szerint. A köz, t. í. a tanács nevében csak olyan kiadmányt adhatott a kancelláriába leírás és továbbítás végett, amelyre a polgármester rávezette az ,,Expedíatur"-t. A tanácsülésí jegyzőkönyveket sohasem volt szabad a városházáról elvinníe és tiltva volt magánfél számára emlékiratot (kérvényt) készítenie vagy tollba mondania. A tanács határozataira vonatkozólag hallgatásra volt kötelezve. A jegyzőnek igen fontos és nagyjelentőségű feladata volt eredeti íratok és másolatok láttamozása, vagyis hitelesítése. A jegyzői hitelességet országos törvény biztosította; Budán egy ízben egy polgárt, aki kétségbevonta, 274 Ismerjük Sauttermaister Józseí Manó polgármester 1767. jún. 30-án és Balásy Ágoston bíró 1767. máj. 6-án kelt, fa és rözse befuvarozását engedélyező „Passier-Zettul"-ját, Sziőv. Ltár, Loc. ant. 2906. 375 Konkrét eset, amikor 1728-ban Roth Ker, János szindikus és Mayer János György vicenotarius is Pozsonyban tartózkodik és Vanosi Ferenc Kristóf polgármesternek kell ellátnia a saját és a jegyző teendőit is, amit mások bizonyos gúnnyal úgy fejeznek ki, hogy ,,er seye Burgermeister und Syndicus zugleich". — Budai tan, jk, 1728. máj. 24.