Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Vörös Márton: A svéd levéltárügyről / 196–203. o.

202 VÖRÖS MÁRTON állami levéltárnok ...... 15.000 Korona levéltári tanácsos 11.940 ,, első levéltáros . . . ... . 10.020 „ másod ,, 7.668 ,, E törzsfízetéshez járul még 10% korpótlék és egy kisebb % lakbérpótlék, ami megfelel a nálunk is alkalmazott különböző fokozatú lakbérosztályoknak. Tehát közepes számítással a tudományos személyzet havi fizetésének alsó és felső határa 740—1500 korona között mozog, amely összeg, tekintve a svéd korona vásárló értékét, biztosítja a legmagasabb európai tisztviselői életszínvonalt s amely északi kartársainkat az anyagilag teljesen független emberek közé emeli. A svéd állami levéltár személyzeti évi költségvetése 1936-ban 185.300 koronát tett ki, A levélcár kutatók számára hétköznapokon 7 órán át van nyitva; Múlt évben 18,050 látogatója volt (átlag naponta 58 idegen), kik munkájukhoz 41.179 egységet használtak. A levéltár tudományos munkássága. Szintén két főirányban halad: 1, 1875 óta évente kiadja a ,,Meddelanden . . ,"-t a levéltárügy eseményeiről szóló ismertetéssel és önálló stúdiumokkal, 2. ezenkívül önállóan ís ad ki tudományos munkálatokat. Utóbbiak közül mint nevezetesebb s külföldi viszonylatban ís figyelmet keltő kiadványait, felemlítjük Clason tanulmányát a külföldi levéltárügyekről, Sonden kiadványát Axel Oxenstíerna államkancellár leveleiről s Almqvíst tanulmányát az adómentes birtokokról Svédország nagyhatalmi idejéből. Részint saját kezdeményezéseként, részint már előbb megkezdett munkák átvállalásával jelentős számú forráskiadványt is megjelentetett. Ide tartozik a középkori svéd diplomataríum, amelynek kötetei „Acta Cameralía" néven jelentek meg 1936-ban a római vatikáni levéltári kutatások gyűjtéseivel kiegészíve. A diplomatariummal egyidejűleg kiadták a svéd államlevéltár 1351—1400 évi pergament okmányait ís. A Gustav király irattáráról és IX. Károly törvényjavaslatairól szóló tanulmányokat is felemlíthetem még, A jövő. Amikor 1935 év nyarán utoljára az állami s a híres Boetius professzor vezetése alatt álló stockholmi fővárosi levéltárban tanulmányokat végeztem, értesültem, hogy e két nagy levéltár sorsában jelentős változások készülnek. Látva ugyanis az állami levéltárat különböző épü-