Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei notárius / 149–171. o.

150 FŐGLEIN ANTAL Ennek is volt jegyzője. Az első ilyen jegyzőt 1289-bert említik,

4 A főispáni és alispáni jegyzőkre főleg a közgyűlések és ítélőszékek hárítottak sok írásbeli munkát. Ezek az öszszegyűlt különböző panaszos ügyek sokasága miatt néha hetekig is tartottak és a kiadandó oklevelek száma tetemesen megnövekedett; érthető tehát, hogy ezeken több jegyző is közreműködött. Sőt egy és ugyanazon oklevél írásában is több jegyző szerepelhetett. Vannak okleveleink, amelyeken két, sőt Baranya vármegye egy 1397. évi oklevelén három különböző kéz írása állapítható meg.

5 A bennünket érdeklő, kimondottan vármegyei jegyző, — Szirmay szerint a vármegye „pennája" (calamus provinciáé), — a XIV. században tűnik fel. Mikor ugyanis Károly Róbert király a vármegyéknek kiadott statútumával új vármegyét szervezett, a legnagyobb horderejű intézkedése a regestrum — utóbb protocollum — és a kötelezőírásbeli hívataloskodás behozatala volt.

6 E regestrumban jegyezték fel a kirótt bírságokat, valamint az elkövetett rablásokat, tolvajlásokat, emberöléseket, amelyek miatt a tanúkat kihallgatni kellett.

7 A regestrumot a közgyűlés megkezdésekor az elnöklő nádornak vagy helyettesének be kellett mutatni.

8 Vezetésével

0 külön írástudó egyén, egy íródeák bízatott meg s ebből az íródeákból alakul ki három százados hosszú fejlődés után a XVII, században már tekintélyes tisztviselő, a vármegyei nótárius, a későbbi főjegyző, utóbb a vármegyei közéletnek hatalmas tényezője és az alispán helyettese. Eleinte igen nagy nehézséget okozott az ilyen regestrum-vezetők alkalmazása. Kevés volt az írásban és a latin nyelvben, főleg a fogalmazásban jártas egyén. A vármegyét szolgálni akaró íródeáknak — Zólyom vármegyében még a XVI, sz. derekán is „scríba" volt a neve — a jogtudományt pótló „ars notaríalis"-ban is jártasnak kel4 Hazai okmt VII, 208. — Gömör vm, monogr, (Borovszky). 458.. 5 Gátőr: A megyei intézmény alakulása és működése Nagy Lajos alatt (1908). 89. — Zichy cs. okmt. XII. 56. 6 Botka: Jogtörténeti tanulmányok a magyar vármegyék szervezetéről. Budapesti Szemle. Űj folyam (1865), 454. 7 Török: A nemes vármegye megalakulása (1907). 33, 34. 8 Orsz. Ltár. Fejérpataky-féle Zsigmond kir. oki. gyüjtemény 1391. — U. o. Kállay os, ltára 1398. 9 Ily regestrum vezetéséről tanúskodik Bereg vm, alispánjának: egy 1347, évi oklevél« is. Közli Szabó István: Középkori levéltártörténeti adatok. Lev. Közi. 1932. 124.