Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Szabó István: A magyar levéltári irodalom feladatai / 7–22. o.

12 SZABÓ ISTVÁN kat határozottan elutasította a folyóirattól. Nem elég — úgymond — a folyóiratban való felvételhez, hogy valamely cikk levéltári anyagon épüljön fel, hanem szükséges, hogy egészben, vagy legalább is elsősorban, a levéltárakra, a levéltári anyagra s azok hasznossá tételére vonatkozzék. Azok a területek, melyeket ezentúl művelni óhajt, felsorolása szerint a következők: levéltári szervezet, elvi és alkalmazott levéltártan, kancellária- és levéltártörténet, régi és új levéltári építkezések, belső berendezés, a belfödi levéltári javak feletti felügyelet, a községi, plébániai és alapítványi levéltárak gondozása, az állami szerveknél, testületeknél és magánosoknál keletkezett levéltár érett anyag gyűjtése és megválogatása, a nem vagy kevésbbé értékes anyag kiselejtezése s az értékes ép fenntartása és használhatóvá tétele lajstromok és nyomtatás által, a veszélyeztetett levéltári javak megmentése és helyreállítása, használati rendszabályok, kikölcsönzés, továbbá az írástan, időszámítás, oklevéltan, irat- és regesztraturatan, címer- és pecséttan, törvények, rendeletek, a levéltárnokok testületi ügyei és mindezeknek megfelelő irodalmi szemle. A német folyóirat ez öntudatos programm határozott kitűzésével, még inkább pedig betartásával és továbbfejlesztésével szinte egyetemes iránymutató szerepre emelkedett s nemzetközi tekintélyét nagy mértékben emelték más államok levéltárügyéről szóló kitűnő cikkei ís.

s 8 Nem véve itt figyelembe az egyes nagy levéltárak sorozatos kiadványait, melyek a levéltár egyes részeit rendszerint kivonatokban ismertetik, a levéltári folyóiratok közül megemlítendőnek tartjuk még az 1935 óta megjelenő francia „Archives et Bibliothéques"-et, a korábbi rövidebb életű elődei közül az 1895-ben indult „Revue internationale des Archives, des Bibliothéques et des Musées"-t, s a kiváló francia diplomatikai és levéltárnoki főiskola, az „École des Chartes" folyóiratát, mely a levéltári szabályok és személyi hírek mellett nem ritkán közöl kisebb levéltártudományi cikkeket is. A belgáknál a szorosabb értelemben vett levéltári irodalom a levéltárnokok, könyvtárnokok és múzeumi tisztviselők egyesülete által kiadott havi folyóiratban, az 1923 óta megjelenő „Archives, Bibliothéques et Musées"-ben jutott csekély térhez. A svéd állami levéltár által 1877 óta kiadott ,,Meddelanden"-ben a fejlett svéd levéltári életről évenként bő beszámolók s mellette történeti tanulmányok, kancelláriatörténetek s forrásközlések jelennek meg. A dán „Meddelelser,,." megszakításokkal 1886 óta jelenik meg szintén levéltári beszámolókkal s főleg 1903 óta levéltári tanulmányokkal. Az 1930-ban 34. évfolyamába lépő spanyol „Revista de Archívos, Bibliotecas y Museos" főként történeti és irodalmi tanulmányokat, kisebb mértékben forráskiadványokat tett közzé, a sajátos levéltári irodalomnak hasábjain elvétve lehet nyomát találni. Angliában tudomásunk szerint levéltári folyóirat nem