Levéltári Közlemények, 13. (1934)

Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Bánrévy György: Az iratkezelés története Budán és Pesten, 1686–1873 : második közlemény / 171–215. o.

174 DR. BÁNRÉVY GYÖRGY soltak át a leveleskönyvbe,

57 viszont a tanácsülési jegyzőkönyvben feljegyzett másfajta tárgyakat is megörökítettek e másolatgyüjteményben. így például megtaláljuk a leveleskönyvben a városi hatóságnak Wínkhler százados által Gialino Brentano kereskedő ellen két hamis dukát miatt emelt panasz ügyében hozott döntését.

58 Az 1690, január 4-én szereplő azon egyszerű jegyzőkönyvi bejegyzés helyett, hogy Zíegler János kovács, budai polgár 35 frtnyí adósságának megfizetésére ígéretet tett, a leveleskönyvben (90—91. fol.) „Extractus Protocolli" alatt magának a városi hatóság előtt tett és írásba foglalt kötelező nyilatkozatnak a szövege olvasható. Ez a példa éppen igen jól világít rá a szóbanforgó jegyzőkönyvek és a leveleskönyv közti különbségre. Természetesen van arra is eset, hogy nem találunk meg a leveleskönyvben olyan jegyzőkönyvi tételeket, melyeket pedig ott joggal keresnénk,

59 Az írat természete szerint nincsenek meg az 1688—90-es tanácsülési jegyzőkönyvekben a városhoz érkezett és általa elküldött hivatalos levelek másolatai: éppen ez a tény is azt bizonyítja, hogy amazok a tanácsülés elé vitt és ott tárgyalt ügyekről vezetett valóságos jegyzőkönyvek. Külső formájuk még nem egészen kialakult. Az 1688, évből még nincs kivetve a beírt féloldal mellett hagyott üres hasábra a tanácsülés dátuma, hanem minden egyes tárgy után külön szerepel, 1689-ben már megvan a dátum alá foglalt elkülönítés, ami világosan elválasztja egymástól az egyes ülésekről vezetett jegyzőkönyveket és magukat az üléseket szembetűnően egybefoglalja. Az egyes tételek azonban mindvégig ki vannak emelve a kivetett dátum alatt összefoglalt tanácsülés egységéből, mert a jegyzőkönyvvezető (Küechl színdikus) a legtöbb esetben eléjük írta: „Eodem" vagy „Eodem dato", és ezzel mintegy a tárgy fontosságát hangsúlyozta a tanácsülés egysége előtt. Az 1689, évi és 1690, eleji rendszeres tanácsülési jegyzőkönyv birtokában kedvezőbb színben látjuk a városi hatóság működését, különösen ami önállóságát, azaz önállóságra, szervezett belső berendezkedésre irányuló tö57 Pl. 1688. dec. 22, 28, 31; 1689. jan.19. — 1690-től kezdve egyetlen kérvénykívonat sincs a leveleskönyvbe felvéve, 58 Jegyzőkönyv: 1688, dec, 9. — Leveleskönyv (Budai tan. jk, 1. köt.) 29. fol. 59 Pl. a cipészek, mészárosok és pékek árdrágítása ügyében 1688. dec, 15-én jegyzőkönyvezett tanácsi végzést nem másolták bs a leveleskönyvbe, holott a benne foglalt árszabás megörökítésére éppen ez a másolatgyüjtemény lett volna elsősorban hívatva.