Levéltári Közlemények, 13. (1934)

Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Bánrévy György: Az iratkezelés története Budán és Pesten, 1686–1873 : második közlemény / 171–215. o.

AZ IRATKEZELÉS TÖRTÉNETE BUDÁN ÉS PESTEN 1686-1873. (Második közlemény.) A város tanácsülési jegyzőkönyveivel, melyekről már tettünk említést, külön is foglalkoznunk kell, még pedig két szempontból. Először is mint a városi közigazgatás működésében létrejött iratokat, megszerkesztésüket, kezelésüket tekintve, tehát mintegy külsőleg kell őket vizsgálat tárgyává tennünk, E vizsgálódást a tanácsülési jegyzőkönyveknek az ügyiratoktól (aktáktól) eltérő természete indokolja, Másodszor foglalkoznunk kell velük tartalmilag, mert az iratkezelésre lépten-nyomon szolgáltatnak adatokat, oly bőven és oly következetesen, hogy mellettük az akták ebből a szempontból a maguk hiányzó vagy hiányos kezelési feljegyzéseivel sokkal kevésbbé jöhetnek számba. Csak emeli e jegyzőkönyveknek, mint az iratkezelésre vonatkozó forrásoknak értékét, sőt e tekintetben valósággal nélkülözhetetlenné teszi őket az a körülmény, hogy legnagyobbrészt magánfelek, városi polgárok vagy külső kérvényezők beadványaínak, ,,memoriale"-ínak kezelésére és elintézésére vonatkozólag nyújtanak felvilágosítást, tehát éppen azoknak az iratoknak a sorsára vetnek fényt, amely íratok a hatóságokkal folytatott levelezés mellett a városi kancellária iratforgalmának nagyobb részét jelentették. Kétségtelen, hogy általános történeti szempontból a hatósági (főként kormányhatósági) levelezések és a magánfelek beadványainak jelentősége és száma között fordított arány áll fenn, A sok apró-cseprő panasz, veszekedés, kérés nem ér föl egy-egy nagyobb jelentőségű rendelettel vagy a város helyzetét feltáró és jellemző felirattal. De az iratkezelés, a városi kancellária működése szempontjából ugyanolyan figyelmet érdemelnek az egészen csekély, helyi és személyes jelentőségű iratok is, sőt ezen a ponton még fokozódik a tanácsi jegyzőkönyvek