Levéltári Közlemények, 13. (1934)

Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Bakács István János: A regéc-sárospataki uradalom levéltára / 5–41. o.

A REGÉC-SÁROSPATAKI URADALOM LEVÉLTÁRA. Magyarország agrár jellegénél fogva nagy mértékben érdekelhetnek bennünket azok az emlékek, amelyek közelebb visznek az elmúlt századok mezőgazdasági életének megismeréséhez, A törvények ugyanis éppúgy, mint az állami főhatóságoktól, a kancelláriától és a helytartótanácstól, az udvari és a magyar kamara szerveitől kiadott rendeletek és utasítások csak keretet nyújtanak az életviszonyok megrajzolásához s leginkább arra adnak választ, hogy az ország társadalmi és gazdasági életének irányítása terén milyen szükségletek állottak elő. Azokat az ismereteket, amelyek az életviszonyok belső tartalmát és az irányító törekvések eredményeit is feltárják, más forrásokból, elsősorban a gazdasági levéltárak anyagából kell merítenünk, A gazdasági levéltárak anyagából Összeállított számoszlopok pontos tájékoztatást nyújtanak a gazdálkodás kézzelfogható eredményéről, annak megállapításához azonban, hogy milyen úton és milyen eszközök igénybevételével sikerült ezt elérni, az aprólékos adatok tömegét kell az írónak feldolgoznia és rendszerbe szednie. Talán úgy is mondhatnók, hogy egy-egy gazdasági levéltár anyaga annál jobban megismertet valamely gazdasági folyamatot, minél meghatározottabb és szűkebb a terület, melyről az anyag származik s minél közelebb élnek a földhöz azok, akikről szól, A földesúr parancsaiból és utasításaiból az uradalom vezetésének problémáit lehet tisztázni s megismerhetjük a többtermelésre vagy a jövedelmezőbbé tételre való törekvést; az uradalom életét azonban nem lehet s nem szabad kizáróan a földesúr szemüvegén keresztül vizsgálni, hanem a való élet megismeréséhez szükségesek azok az apró-cseprő ügyek is, amelyek akár az egyes tisztviselőket, akár az úriszéket foglalkoztatták s le kell