Levéltári Közlemények, 13. (1934)

Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Klein Gáspár: Borsod vármegye levéltára / 73–122. o.

BORSOD VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 89 az utolsó tisztújításkor kapta meg, de erre nem volt szükség és egyéb kínnlevő iratról nem tud.*

8 A bizottság még más perírat hiányát is megállapította, de elfogadta a másodalíspánnak azt az érvelését, hogy a periratokról, ha fel nem is lelhetők, kifejezetten nem lehet állítani, hogy elvesztek, megállapította azonban azt is, hogy ez a védekezés nem helytálló, mert az íratok a kutatóknak nem állnak rendelkezésre. A jelenlegi főés aljegyzőket a bizottság véleménye szerint nem terheli felelősség, mert legfeljebb 50 hete vannak hivatalukban és igazgatják a levéltárt, már pedig itt sokkal régibb mulasztások vannak és ezekért csak a volt főjegyző a felelős.

49 A dolog kezdett tengeri kígyóvá nőni; a helytartótanács szeptember 16-án megsürgette az ügyet és mielőbbi jelentést kért,

50 Ezzel a jelentéssel egyidőben az április 15-én Almásy József alispán elnöklete alatt az iratok rendezése és a levéltár jövőbeli igazgatása tárgyában javaslat kidolgozására kijelölt hattagú bízottság jelentése is befutott. Ezen bizottság véleménye szerint a jól vezetett levéltártól megkívánandó, hogy a keresett irat könnyen feltalálható legyen, az elenchusokból ne csak azt lehessen megtudni, hogy valamelyik irat melyik helyen és milyen elrendezésben található, hanem hogy milyen természetű iratról is van szó és így levéltárvizsgálat alkalmával könynyen ellenőrizhető, hogy a keresett írat megvan-e? Az ellenőrzés és kezelés biztosítására minden iratot úgy kell megjelölni, hogy valamely esetleges gondatlanság folytán széthulló iratról rögtön meg lehessen tudni, hogy hova való és a megfelelő helyre betehető legyen. Ezen szempontból kiindulva a Bodó-féle rendezéssel szemben azt vallja a bizottság, hogy a személy- és helymutató fokozatosan rövidítendő és a megszakadt munka ilyen módszer szerint folytatandó. Minthogy a Bodó által készített mutatók nehezen használhatók, a két index áthidalására egy harmadikat is kell csínáltatni. A felsőbb rendeletek jegyzékét és mutatóját el kell készíteni, a szerteszét levő rendeleteket pedig össze kell gyűjteni. A jegyzők munkájának megkönnyítésére az íratok jegyzéke és a jegyzőkönyvi mutató egyesítendő volna, mikor is csak az illető csomót feltüntető rovatot kell beiktatni. Minthogy sok perírat van kinn — részben elismervény nélkül —, ki kell nyomozni, hogy 48 Pcl, Mand. Mat. I. fasc I. 18/8. 49 Pol. Mand. Mat, XII. fasc. I. 764. 5. pont. 50 Pol. Mand. Mat. I. fasc. I. 6.