Levéltári Közlemények, 13. (1934)
Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Klein Gáspár: Borsod vármegye levéltára / 73–122. o.
BORSOD VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 83 hát a közgyűlés méltányolja az ö munkáját s azon körülményt, hogy a hivatalos teendőkön kívül maradó idejét kénytelen ezen munkára fordítani, megfelelő javadalmazás mellett eleget tesz a megbízatásnak, A közgyűlés méltányosnak tartotta a kívánságot és 100 körmöci aranyat szavazott meg a munka jutalmazására. 30 Borsod vármegye 1774-ben új főispánt kapott, Gr. Pálffy János pozsonyi örökös főispánná levén, a királynő gr. Eszterházy Imrét nevezte ki a megye főispánjává, ki ezen tisztséget 1778-ig viselte. Adataink hiányzanak, de vagy ezen kínevezés és főispán változás tényének kell betudnunk, hogy 1774-ben újabb levéltárvízsgálat történt, vagy azon körülménynek, hogy a helytartótanács 1773. március 8-án megengedte, hogy azon megyékben, ahol a levéltár rendben van, Somogy megye példájára a második aljegyzői állást is rendszeresíthessék, A második alj egyezői állás kifejezetten a levéltár rendezettségéhez volt kötve, mert a helytartótanácsnak az volt a nézete, hogy a levéltárt rendben tartani a főjegyző kötelessége és az új tisztviselőnek nem az a feladata és hivatása, hogy a főjegyző mulasztásait pótolja. Ha tehát Borsod megye ezt az állást meg akarta szervezni, meg kellett győződnie, hogy a levéltár rendben van-e, s hogy a levéltárrendezés megfelel-e a követelményeknek s amennyiben valami fogyatkozás van, az mielőbb eltűnjék, hogy a második aljegyzői álláshoz hozzájuthasson és az 1772. évi jelentés után esetleges hiány, vagy rendetlenség esetén kellemetlen helyzetbe ne kerüljön. Ezért 1774, december 15-én Androvich Miklós kanonok, Almásy József másodalíspán, Szathmáry Király György és Radványi Ferenc táblai ülnökök megbízatást kaptak, hogy a levéltárt vizsgálják meg s az általuk észlelt rendről és esetleg hiányokról írásban -tegyenek jelentést. A bizottság megállapította, hogy a levéltár az 1765. évi állapotnak megfelelő rendben van, a tisztázatokban nincs hátralék, az 1770—1774. év iratanyagának elenchusa megvan, de visszamenőleg 1765-ig az anyagelenohus és még a levéltárrendezés óta kiadott felsőbb rendeletek kivonatolása 31 hiányzik. Egyébként a főjegyző munkáját dicséretre méltónak minősítették és az általa követett módszert helyesnek tartották, egyúttal azonban a bizottság tagjai egyértelműen kijelentették, hogy szükséges a levél30 36. jkv, 329, 31 Pol. Mand. Mat, I, íasc. I. 18—2, 18—10, 18—12, 6*
