Levéltári Közlemények, 13. (1934)

Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Klein Gáspár: Borsod vármegye levéltára / 73–122. o.

BORSOD VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 79 dezetlen állapotban vannak, azokat igyekezzenek rendbehozatni. Borsod megyében ezzel kapcsolatban semmiféle intézkedést nem találunk, s annak sem található nyoma, hogy a főispán egyáltalán érdeklődött volna a levéltár állapota iránt. A megye, mint láttuk, sokkal előbb maga kezdeményezte a levéltárrendezést. A fenti rendelkezés végrehajtására tehát nem is lehetett szükség. Akkor sem történik a levéltárról említés, mikor a megye Pálffy János gróf személyében új főispánt kapott, az alispán pedig Majthényi Károly lett. Az 1757, évi május 18-án Bodó György főjegyző azzal a kéréssel fordult a vármegyéhez, hogy mivel szemei gyengesége miatt hivatala ellátására képtelennek érzi magát s a királyi táblán folyó pereinek biztosabb vitele is úgy kívánja, hogy teljesen szabad legyen, mentse fel a szolgálat alól és fogadja el az állásáról való lemondását. A megye a lemondást sajnálattal elfogadta és a főispánnál közbenjárt, hogy ne gördítsen akadályt a főjegyző lemondása, illetőleg távozása elé, egyúttal pedig vízekí Tallián András Pált ajánlta a figyelmébe, ki 1752 óta aljegyző volt.

16 Amint láttuk, az első levéltárrendezést a vármegye a főjegyzőjével végeztette és a főjegyző kezelte a levéltárt 1757-ig, Amint Bodó György elbúcsúzott és 1757. július 23-án átadta a levéltár kulcsait, a megye mielőtt a helyébe lépő főjegyzőnek átadta volna a kulcsokat, meg akart győződni a levéltár állapotáról és a rendelkezésről. Ezért Szathmáry Király Györgyöt, Vizeki Tallíán András újonnan megválasztott főjegyzőt és Sebe Mihály főszolgabírót a levéltár felülvizsgálatára kiküldte és felhívta a bizottságot, hogy a levéltárvízsgálatról tegyen jelentést. A bizottság jelentéséből megtudjuk, hogy a levéltár 1278. (helyesen 1270.) évtől 1738. évig mind személy(család-) nevek, mind birtokok szerint rendezve, az iratok 1734, évig, a jegyzőkönyvek 1739-íg rendben, s ettől kezdve évenként fascículusokba voltak rakva, de az utóbbiak rendezetlenül. Bár Bodó főjegyző a rendezés folytatásáért 1746. október 6-tól a salláríuma növelésére megszavazott évi 100 forintot felvette, 1738-tól 1757-ig a rendezéssel hátralékban volt.

17 A közgyűlés a jelentést tudomásul vette s tekintetbe véve, hogy a főjegyző egész ífjú19 Pol, Mand. Mat. I, fasc. I, 4. 17 25. jkv, 859,