Levéltári Közlemények, 13. (1934)

Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Bakács István János: A regéc-sárospataki uradalom levéltára / 5–41. o.

38 DR. BAKÁCS ISTVÁN JÁNOS Az udvarbírók jelentései s nekik adott utasítások: G, illetőleg CCC. Az ügyvéd iratai s az annak adott utasítások E, illetve BBB. A szőlőfelügyelő jelentése s a reá adott válaszok; L, illetve EEE. A kulcsár iratai s a reájuk adott válasz N, illetve FFF. A számadó iratai s a neki adott utasítás P, illetve GGG. Kizárólag a pataki uradalomra vonatkozó iratok; Az udvarbíráktól kapott s azokhoz intézett iratok H, illetve KKK, az ügyvédé F, illetve JJJ, a kulcsáré 0, illetve MMM, a számadóé Q, illetve NNN. Mindkét uradalmat, illetve mindkét uradalom tisztviselőit érdeklő ügyek (az első jel Regécre, a második Patakra vonatkozik): Számadások I, illetve K; az építkezések R és S, a depuratiót s liquidatíót érintő íratok T és U; személyzeti ügyek V és X; bérletügyek Y és Z; erdőügyek AA és BB; urbáríális ügyek CC és DD; a tisztviselők üléseinek jegyzőkönyvei EE és FF; úríszékek ügyei GG és HH; a tisztviselők utasításai II és KK; vizsgálati jegyzőkönyvek LL és MM; különböző jövedelmi kimutatások NN és 00; összeírások PP és QQ; az egyházak összeírásai s az egyházi vonatkozású iratok RR és SS; becslések TT és UÚ; a prefektusnak elküldött íratok AAA; a tisztviselői karhoz intézett íratok HHH és 000; s végül a perceptoroknak küldött iratok DDD és LLL alatt mind külön csoportokat képeznek. Külön fasciculusba kerültek az udvarbírák diaríumai PPP és UUU, a perceptoroké QQQ és VVV, a kulcsároké SSS és XXX, a számadóké TTT és YYY, a regécí borfelügyelőé RRR jelzet alatt. A pataki szőlőfelügyelő iratai pedig M alatt találhatók. DJ Acta liquidatoria. A Trautsohn Vilmos halála után 1775. decemberében kötött megegyezés szerint az Örökösök és a kincstár kiküldöttek a bízottságokat a követeléseik alátámasztására szolgáló bizonyítékok összeállítására. Az örökösök követelésének ugyanis az volt az alapja, hogy az uradalmak jövedelme 1711-ben 9251 forint volt, 1775ben pedig már 78652 forint. Azzal érveltek tehát, hogy az uradalmak értéke is megkétszereződött, s így közel 450 ezer forintot szerettek volna a kincstártól kapni. A kincstár felfogása viszont az volt, hogy a kiváltságok, mentes-