Levéltári Közlemények, 13. (1934)
Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Bakács István János: A regéc-sárospataki uradalom levéltára / 5–41. o.
28 DR. BAKÁCS ISTVÁN JÁNOS 200 aranyban kívánta megállapíttatní, A helytartótanács azonban hajlíthatatlan maradt s Korponay nem nyerte el munkájának jutalmát, 88 Trautsohn Lipót hercegnek és fiának pataki levéltára, valamint a család bécsi levéltárának magyar vonatkozású iratanyaga a kassai, majd a budai kamarai levéltárba került. Ez az értékes iratanyag használhatóságát azonban nem a Trautsohnoknak köszönheti- A kamara áldozatkészségét dicséri, hogy a XVIII, század gazdasági életének, uradalmi berendezésének ez az igen értékes forrása használható állapotban, rendezve maradt reánk. Valószínű, hogy ha Jablánczy gondatlansága s a líquidatiós bízottságok működése nem okozott volna annyi zavart a levéltár iratai körül, a kamara sem vállalta volna a rendezés terhét, hiszen az iratanyag újabb regesztázásától nem várhatott anyagi előnyöket, az ilynemű munkálatoknál pedig ezek az indítékok játszották a legnagyobb szerepet. 99 ///. A levéltár összetétele és szerkezete. Az Országos Levéltár kamarai levéltárában levő „Archívum Patakíense" keretében voltaképen öt csoportot kell megkülönböztetnünk. Az első kettő a tulaj donképeni Trautsohn-levéltár, amelyet Korponay Sándor rendezett, illetőleg fascículált. A harmadik csoportot képezi a Jablánczy Ignác administratorsága alatt keletkezett iratanyag, a negyedik a liquídatiós bízottságok működésének eredménye, míg az ötödikbe sorolhatjuk azokat, amelyeket 1803-ban az uradalom területén levő mentes földek, curiális helyek vizsgálatánál gyűjtettek egybe. A) Archívum Patakíense Rakocziano-Trautsohnianum. Ez a rész a Korponay által regesztázott s rendezett iratanyagot foglalja magában. Amikor Korponay 1785-ben a rendezéshez hozzáfogott, a Major-féle rendezett rész mellett még a bécsi levéltár 1777-ben lekerült anyaga, a Lampert által elhelyezett iratcsomó s végül a Bécsből 1780ban leküldött 10 fasciculusnyi anyag állott rendelkezésére. 88 U. o. 14195. Sz. irat. 89 V, ö. Herzog: A magyar kamarai levéltár története. Levéltári Közlemények 1928. VI. évf. 5. 1. Amikor ugyanis Rajcsányít — az első levéltárnokot — kinevezték, a lappangó királyi jogok felderítését bízták reá.
