Levéltári Közlemények, 13. (1934)

Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4. - VEGYES KÖZLEMÉNYEK - Bendefy László: Julianus útleírásának kézirati példányai / 298–301. o.

VEGYES KÖZLEMÉNYEK 299 Kutatásaim során sikerült is Richardus jegyzőkönyvé­nek négy különböző példányát fellelni. Ezek a következők; 1. A vatikáni levéltár angyalvári osztályának ,,Liber censuum Romanae ecclesiae" című, „Miscell. Arm. XV. t. 1." jelű códexében levő leírás. Erre elsőnek Köppen Pé­ter orosz geográfus talált reá. Köppen-t Fejér György kérte meg arra, hogy a jegyzőkönyv Desericzky-féle első kiadásának szövegét (1. a 2. pont alatt) hasonlítsa össze an­nak kéziratával. Koppen a feladatot abban a hiszemben vé­gezte el, hogy a jegyzőkönyv kiadásánál Deseríczky is a Liber censuum szövegét használta. (Köppen közölte az ál­tala átnézett codex címét: a „Liber censuum."-ot.) E közlés nyomán Theiner már a „Liber censuum"­ban levő Richardus-szövegét adta ki. Szövegközlése olyan hű, hogy Fejérpatakynak, aki szintén ezt a kéziratot hasz­nálta, alig maradt már a Theiner-szövegen javítani valója. Számára Fraknói Vilmos hasonlította össze a sajtó alá rendezett latin szöveget a „Liber censuum" kéziratával. (1898—99 táján.) A „Liber censuum" Richardus jegyzőkönyvének legré­gibb, valószínűleg egykorú változatát tartalmazza. Mivel a gyönyörű codex elejétől végig egy kéz írása s mivel az útleírásban javítgatásnak nyoma sincsen, aligha tekinthető az első fogalmazványnak, hanem csak tisztázatának, Mindaddig, amíg a jegyzőkönyv eredeti impúruma vagy bizonyíthatóan még régibb változata nem kerül elő, a „Liber censuum"-ban őrzött szöveget, mint legrégibbet lehet kutatásaink alapjául elfogadni, 2. Richardus jegyzökönyvéről a vatikáni levéltár má­sik szöveget is őriz. Desericzky 1745-ben ezt találta meg. Bár Deseríczky a codex számát (965) említette munkájá­ban, Köppen ezt nem találta meg s mint említettük, Dese­riczky munkáját a Liber censuum szövegével vetette össze. Az sem tűnt fel senkinek, hogy a codexet Dudik is is­mertette „Iter Romanum" c, munkájában, s közölte a cí­mét is („Diversa ad históriám pertinentia"), megállapítva, hogy a codex II, János francia király (1350—1364) szá­mára a vatikáni levéltár különféle darabjairól készített másolatokat tartalmazza. Részletesen ismertette az egyes darabokat, ezek között a 200—207, lapokra írt „De facto Ungariae magnae a fr, Ricardo ord. praedicatorum invento tempore Gregoríi IX," c, szöveget is. 2 2 Dudik B. Fr.: Iter Romanum. Wien, 1855. I, 287 és 327.

Next

/
Oldalképek
Tartalom